Az alvilág eredeti kapuja még mindig létezik

Az ókori világban az alvilág nem csak transzcendencia útján volt elérhető, hanem egy fizikai hely is volt. Emiatt az ókori görögök meg is jelölték az alvilágba vezető utat, amely a mai napig is magtalálható. Bár kevésbé ismert helyszín, az alvilág kapuja még ma is elérhető még az egyszerű közönséges emberek számára is.

Az görög mitológia szerint az alvilág kapuja a Ténaro-fokon vagy más néven Matapan-fokon található. A fok a Mani félsziget végén fekszik Görögországban. Itt fekszik a kapu, amely a tengerszinttel megegyező magasságban van. A kapun keresztül föld alatti kamrákba lehet jutni a szirt belsejében. A spártaiak szerint a kapu a szirt tetején található, de több változata is létezik a legendának.

Az ókori görögök szerint az alvilágnak egyébként is több bejárata volt, amelyeket az alvilág ura, Hadész után neveztek el. Homérosz Iliász és Odüsszeia című könyvének leírása alapján, az alvilág egy sötét, kietlen vidék, ahol a halottak töltötték az életük utáni időt, teljes unalomban — írja az IFLS. Későbbiekben az alvilágról alkotott leírások egyre részletesebbé váltak.

A görög alvilágot mindenki megjárta. Mindenki Hadész színe elé járult, és eldöntötték, hogy a Tartaroszba kerültek vagy az Élüszionba. A kettő közti különbség igazából csak annyi, hogy a „paradicsomba” jutottak meg lettek áldva a feledéssel, így nem kellett azon töprengeniük, hogy mennyire unalmas is az túlvilág.

Ténaro-fok

A görög mitológia szerint többen is megjárták az alvilágot a Ténaro-foknál található barlangokon keresztül. Orfeusz története azt meséli el, hogyan próbálta megmenteni szerelmét az alvilágból. Héraklész szintén megjárta ezt az utat, hogy megszerezze Kerberoszt, a háromfejű kutyát. Ez volt az egyik feladata, amelyet azért kellett végre hajtania, hogy megbocsátást nyerjen felesége és gyermekei meggyilkolásáért.

A fok és környéke a spártaiak számára az alvilágon kívül is fontos hely volt. A spártaiak számára jelentős hely volt imádat szempontjából. A félszigeten több templomot is emeltek különböző istenek számára, amelyből az egyik leghíresebb Poszeidóné volt.

Egy másik legenda szerint, mikor Ariont a költőt kalózok elrabolták, ő a tengerbe vetette magát. Apollónhoz imádkozva megmenekült és pont a Ténaro-foknál ért partot.

A Ténaro-fok a mai napig is használatban van különböző vallási szertartások céljából. Azonban ma már nem az ógörög isteneket tisztelik meg ott, hanem a keresztény Istent. A bizánciak korában került a templom átalakításra. Később zsoldosok kedvelt időtöltő helye volt, ahol megbízásra vártak. Bár a vallás mára megváltozott, Hadész lakhelye továbbra is ott lakozik a föld alatt. Az alvilág kapuja mind a mai napig is ott áll. Aki bátor és rendelkezik csónakkal, az a mai napig is bejuthat a pokol bugyraiba.

Modernebb szempontból nézve a fokot leginkább hajózási és turisztikai célokból használják. 1882-ben világítótornyot is építettek ide. Ez a görög szárazföld legdélebbi pontja is egyben, így még inkább érthetővé válik a vallási jelentősége.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Ez a 42 ezer éves mongóliai kő valószínűleg a világ legrégebbi fallosza
• Videó: A Stonehenge csillagászati titkai