Szombaton útjára indult az Európai Űrügynökség Euclid missziója. Az új távcső feladata az lesz, hogy végigpásztázza az univerzum hatalmas belátható részét. Ezzel olyan adatokhoz juthatnak a kutatók, amelyekből statisztikai modelleken keresztül közelebb juthatnak a sötét anyag és energia megértéséhez. Jelenleg az univerzum 95 százalékát nem tudjuk megfigyelni, de ez a műhold közelebb hozhatja a megoldást.
Július 1-én, szombaton 17:11-kor útjára indult az Euclid űrszonda Cape Canaveralből, Floridából. Az űrbe a SpaceX Falcon 9-es rakétája juttatta, de az útja még csak most kezdődik — írja a Space. Egy ilyen űrszonda elindítása mindig nagy aggodalom kíséretében történik, amit Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség vezérigazgatója is megerősített. A sikeres kilövés csak az első próbatétel, hiszen utána még számtalan helyen történhet valami hiba a procedúrában.
Az Euclid űrtávcső
A vezérigazgató megerősítette, hogy a kilövés sikeres volt, sőt azt mondta “fantasztikus” volt. Azonban hozzátette, hogy a kutatók továbbra is aggódnak egészen addig, amíg különböző berendezéseket be nem kapcsolják. Miután az űrszonda pályára állt, ez még további pár hetet is igénybe vehet. Az űrtávcső a Nap túl felén fog majd pályára állni, a Földtől nagyjából 1 millió kilométerre. Ahhoz, hogy ide eljusson, nagyjából egy hónapra lesz szüksége.
Ezek után jön csak az igazán nehéz része a dolgoknak. Mielőtt még megkezdenék a küldetést, fontos lesz letesztelni a különböző berendezéseket, hogy megbizonyosodjanak róla, minden rendben van. Csak ezután kezdheti meg tényleges feladatát: A láthatatlan sötét anyag és energia felkutatását, illetve, hogy egy milyen hatást gyakorolnak ezek az világegyetemre.
Az űrszonda már az űrben van, így most már biztos, hogy küld jeleket hazafelé. Az első feladata, hogy megfelelő pályára állítsa magát és megkezdje hosszas útját. Erre körülbelül két nappal a kilövés után fog sor kerülni. Az útját folyamatosan követni fogják, hogy biztosak legyenek abban, jó irányba megy. Miután a berendezések szépen lehűltek, a második és harmadik hónapban a mérnökök megbizonyosodnak róla, hogy minden működik-e.
Három hónappal a kilövés után elméletben mindennek rendben kell lennie, hogy megkezdhessék a tudományos munkát az új eszközzel. A teljes működésbe lépés előtt azonban még fontos elvégezni egyéb kalibrációkat is. Emiatt lehetséges, hogy a teljes üzemkészültség felállásáig még nagyjából nyolc hónap van hátra. Persze, mindez csak akkor, ha minden rendben van a tesztelés közben. Ebből a szempontból hasonló időtartamra számíthatunk, mint a James Webb űrtávcső esetében.
Az Euclid a legtöbb űrtávcsővel szemben nem a részletességre fog menni, hanem a mennyiségre. A lehető legtöbb adatot be fogja gyűjteni, hogy a fénytorzulását figyelje, amely a “sötét univerzum” ismertetőjegye lehet. Az űrszonda fel fogja térképezni az égbolt nagyjából egyharmadát. Remélhetőleg a kilövés közben nem szennyeződött be a szonda, ugyanis az tovább hátráltatna a tudományos munka kezdetét.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
