Az emberiség történetében rendszeresen előfordultak események, amelyek következtében rengetegen haltak meg. Néha a halál hátterében maguk az emberek állnak, néha viszont maga a természet. De mennyi is volt az annyi? Mi volt az az esemény, ami mindössze egy nap leforgása alatt felfoghatatlan ember életét oltotta ki?
Az embereknek számtalan ellensége van: szennyezés, betegségek, akár más emberek. Azonban van egy erő, amellyel szemben minden próbálkozásunk eltörpül. A nukleáris fegyverekkel megpróbáltunk olyan erőhöz jutni, amihez talán nem is lett volna szabad. Azonban még ezeknek a fegyvereknek a segítségével sem vagyunk képes olyan erőt kifejteni, mint amilyenre a természet képes.
Bár nehéz megmondani, hogy pontosan melyik volt a leghalálosabb nap az emberiség történelmében, azért vannak kiemelkedően rossz napok. Tekintettel arra, hogy a masszív elhalálozások következtében nem éppen a statisztika vezetése a legfontosabb, így sokszor hiányosak az adatok. Azonban a leghalálosabb napot 1556. január 23-ára szokták tenni.
A leghalálosabb nap
1556-ban Kína Senhszi tartományát hatalmas földrengés rázta meg. Ezt a régiót tartják egyébként a kínai civilizáció bölcsőjének — írja a Science Alert. Bár a földrengés mindössze pár másodpercig tartott egyből legalább 100 000 ember halálát okozta. Az eseményt követő migráció, tűz, földcsuszamlás és éhezés következtében még százezrek vesztették életüket. Az összes áldozat számát nagyjából 830 000-re teszik. Bár ennél voltak halálosabb események a történelem során, egy nap leforgása alatt viszonylag ritkán vesztünk el ennyi életet.
Amellett, hogy ez volt az emberiség leghalálosabb napja, egyben ez volt a világtörténelem egyik legerősebb földrengése is, legalábbis amiről feljegyzés született. Azonban közel sem volt a legerősebb a maga 8-8,3 közötti magnitúdójával. Ahogy viszont mondani szokás, nem a földrengés öl embereket, hanem az összeomló épületek. Az urbanizálódott régió és a még közel sem földrengés biztos építési technológiák lehetővé tették ezt a hatalmas katasztrófát. A pusztításhoz még hozzájárultak a terület különleges geológiai tulajdonságai is.
A kínai íráshagyománynak köszönhetően az eseményről részletes feljegyezések is születtek. Ahogy a leírtak beszámolnak róla, egyes helyeken új völgyek és dombok keletkeztek, az épületek pedig mind összeomlottak. Egyes repedések akár 18 méter mélyek is lehettek. A földrengés következtében az összes ház összeomlott, illetve a népesség 60 százaléka egyből életét vesztette.
A földrengés katasztrófájának hátterében a terület földrajzi elhelyezkedése és geológiai összetétele áll. A terület a mai napig is híres laza talajáról, ami miatt rendszeresek a földcsuszamlások. A terület alatt pedig 3 jelentős törésvonal is húzódik, amely köztudottan jelentős geológiai aktivitást eredményez. A mai napig is rendkívül aktív geológiailag ez a térség, így hasonló földrengésekre gyakorlatilag bármelyik pillanatban lehet számítani.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
