Mi történt Nagy Sándor trónörököseivel?

Nagy Sándor 20 évesen lépett trónra, de mindössze 12 év uralkodás jutott neki. Azonban ennyi is elég volt neki, hogy létrehozza az ókori világ egyik legnagyobb birodalmát. Ezért is áll fenn a kérdés, hogy vajon ez idő alatt nemzett-e gyermekeket, és mi történt halála után az örökösökkel?

Röviden, igen. Nagy Sándornak volt egy, sőt talán két gyermeke, mindkettő fiú. Az egyik, akit IV. Alexandrosz néven ismertek, a feleségével, Rhóxanével közös fia volt. A másik, akit “makedón Héraklész” néven ismertek, a szeretőjével, Barszinével közös fia volt.

Rhóxané a közép-ázsiai Baktriában élő egyik főnök lánya volt. Nagy Sándor csapatai elfogták őt, miközben a térségben hadjáratot folytatott, és Kr. e. 327 körül feleségül ment hozzá. Ezt Ian Worthington, az ausztráliai Sydneyben található Macquarie Egyetem ókori történelem professzora írta a Alexander the Great: A Reader című könyvében. Azonban nem érte meg a fiuk születését, a nő IV. Alexandrosszal volt terhes, amikor Nagy Sándor Kr. e. 323-ban Babilonban meghalt.

“Makedóniai Héraklész” Nagy Sándor egy Barsziné nevű szeretőjétől, egy perzsa nemesasszonytól született i. e. 327 körül, tehát körülbelül négy évvel idősebb volt, mint IV Alexandrosz. Egyes modern kori tudósok megkérdőjelezik, hogy valóban az uralkodó volt-e az apa, mivel Sándor soha nem ismerte el hivatalosan a gyermeket. Úgy tűnik azonban, hogy egyes modern tudósok között egyetértés van abban, hogy Héraklész volt a biológiai fia.

“Néhány történész kételkedik Sándor apaságában, de én úgy gondolom, tévednek”, osztotta meg véleményét Joseph Roisman, a Maine állambeli Colby College professor emeritusa a Live Science-nek.

Miért nem lett tehát senki sem király?

Miután Nagy Sándor 32 éves korában rejtélyes betegségben meghalt, nem volt egyértelmű utódja hatalmas birodalmának, amely a Balkántól a mai Pakisztánig terjedt. Felesége IV. Alexandrosszal volt terhes, de akkoriban még nem lehetett tudni, hogy a gyermek fiú vagy lány lesz-e.

A makedón Héraklész nem volt törvényes fia, ami megpecsételte sorsát. “A fiú soha nem volt esélyes az utódlásra, mert törvénytelen volt, egy szerető fia”, mondta Worthington a Live Science-nek.

Ráadásul mind Rhóxané, mind Barsziné ázsiai származású volt, ami az uralkodó csapatai egy részének nem tetszett. “Quintus Curtius ókori római Alexandrosz-történész szerint a tábornokok és a lovassági osztály gyűlésén mindkét fiút potenciális trónörökösnek javasolták, de a hadsereg mindkettőt elutasította, mert az anyák ázsiaiak voltak”, mesélte Carol King, az új-fundlandi Memorial University of Newfoundland docense.

Arrhidaiosz, Nagy Sándor féltestvére lett a király, és Alexandrosz születése után társuralkodóvá tették. Azonban “a gyakorlatban természetesen egyik “király” sem uralkodhatott”. Arrhidaiosz valamilyen mentális betegségben szenvedett, ami megnehezítette számára a hatalom gyakorlását, míg Alexandrosz csak csecsemő volt. Ennek következtében “mindannyian bábok lettek az utódok, Nagy Sándor nagyhatalmú hadvezéreinek háborúiban, amikor azok egymás ellen harcoltak a birodalom irányításáért, és mindannyiukat meggyilkolták” – utalt King, Arrhidaiosz és Nagy Sándor gyermekeire utalva.

Érdemes elolvasni:

• Bamburgh vára, a valódi utolsó királyság
• A lengyel király piszkos trükkje a magyarok ellen