Valószínűleg nem lepünk meg senkit, ha azt mondjuk egy nap mind meghalunk. Bár aggasztó ez a gondolat, az élet elkerülhetetlen része a halál. Vagy mégsem? Találhatunk-e valaha megoldást arra, hogy az emberek örökké éljenek, vagy ez csak egy elérhetetlen vágyálom? Talán nem annyira lehetetlen az elképzelés, mint azt elsőre gondolnánk.
A halhatatlanság kérdése mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Bár egyre tovább élünk, egyre jobb esélyekkel élünk meg magas korokat, a halhatatlanság még mindig messze van a jelenlegi állapotoktól. Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést, előbb meg kell értenünk, hogy mit is jelent halhatatlannak lenni.
Kezdjük az elsődleges problémával, miszerint a testünk az univerzum szabályai szerint működik. A Live Science interjúja alapján, ezt a problémát sehogy sem tudjuk áthidalni. Még a legkomolyabb technológiai eredményekkel sem tudunk egyelőre kitörni saját végeláthatatlan ketrecünk fogságából. Vagyis az ember ténylegesen nem válhat halhatatlanná, tekintve, hogy az univerzum maga véges.
Hogyan lehetnénk halhatatlanok?
A halhatatlanság legfőbb akadálya az öregedés. Ha meg tudnánk akadályozni ezt a folyamatot, akkor jó eséllyel örökké élhetnénk. Valójában ez biológiailag sem lehetetlen, hiszen számtalan állatfajta már most is képes erre. Bár egyes medúzák képesek folyamatosan megújulni, ettől még nem biztos, hogy az embereknél is egyszerű lenne a folyamat. Az emberi test egy kicsit bonyolultabb, mint egy medúzáé. A legfontosabb különbség, hogy az emberi test nem pusztán őssejtekből áll, ellentétben például a Hydra medúzával.
Egyes kutatók szerint pont ezért nem érhető el az emberek esetében a biológiai halhatatlanság. Bizonyos sejtekre örökké szükségünk lenne, mint például az idegsejtekre az agyunkban. Bizonyos értelemben viszont már most is halhatatlanok vagyunk. Egy írónak a művei, még évezredekkel halála után is képesek hatást gyakorolni a világra.
Jelenleg az emberek legfeljebb 120-150 évig képesek életben maradni. Ezen a ponton az emberi test teljesen elveszíti ellenálló képességét mindennel szemben. A nanotechnológia fejlődésével a biológiai limiteket áthidalhatjuk, hiszen ezen apró gépek segítségével megjavíthatjuk a sejtekben keletkező hibákat.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a halhatatlanság nem egyenlő a sérthetetlenséggel. Ebből kifolyólag az emberi testnek hatalmas fejlesztésekre lesz szüksége, hogy meg tudjon birkózni a jövő számtalan kihívásával.
A másik megoldás, ha nem a testünket próbáljuk megerősíteni, hanem egyszerűen elhagyjuk azt, hogy tudatunkat új helyre helyezzük. Ezt hívják virtuális halhatatlanságnak, amikor az emberi agy tartalma feltöltésre kerül egy szuperszámítógépbe. Ez a projekt már nem áll annyira messze a valóságtól, sőt kutatók már sikeresen átültették egy gyűrűsféreg elméjét egy robotba. A probléma csak az, hogy az emberi agy feltérképezése nehezebb, mint egy gyűrűsféregé. Egy gyűrűsféreg testében mindössze 302 neuron található, míg az emberi agyban 86 milliárd.
De az is érdekes kérdés, ha mindezeket a lépéseket megtesszük, akkor még vajon saját magunk maradunk vagy teljesen megváltozunk?
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban