Több száz éve nem használt nyelvet fejtettek meg kutatók
Közép-Ázsia sziklás dombjain számos rejtélyes írás látható, amelyet ismeretlen nyelven írtak. A Kölni Egyetem kutatócsoportjának nemrégiben végzett munkájának köszönhetően az ősi írás egyes részei kezdenek feltárulni, és fényt derítenek az azt író kiemelkedő kultúrára.
Az ismeretlen kusán írás egy olyan írásrendszer, amelyet Közép-Ázsia egyes részein találtak. Az írást számos helyen látták a mai Tádzsikisztán, Afganisztán és Üzbegisztán területén, de soha nem sikerült megfejteni.
Körülbelül i. e. 200 és i. sz. 700 között használták az eurázsiai sztyeppék nomád népei, például a kusánok uralkodó dinasztiája. A hatalmas kusán birodalom egyik legjelentősebb öröksége a buddhizmus elterjesztése volt Közép-Ázsiában és Kínában. Bámulatos műalkotásokat és lenyűgöző erődöket, valamint ezt a szokatlan írásrendszert hagyták hátra.
Az IFLScience beszámolója szerint az új projekt keretében a nyelvészek jelentős áttörést értek el a nyelv megértésében egy Tádzsikisztánban talált kétnyelvű (baktriai és kusán írással írt) és egy afganisztáni háromnyelvű (gandhari vagy indoiráni, baktriai és a kusán írással írt) felirat tanulmányozásával.
A kutatók a Rosette-i kőnél alkalmazott módszerrel tudták megfejteni az üzenetet. Az i. e. 196-ban készült kő három nyelven írt rendeletet tartalmaz. Ókori egyiptomi hieroglifákkal, illetve démotikus- és görög írással is felvésték rá a rendeleteket. Mivel a tudósok még értették az ógörög nyelvet, a Rosetta-kő értékes kulcs lett az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez.
Az áttörést az ismeretlen kusán írás megértésében az jelentette, amikor a kutatók észrevették, hogy a Vema Takhtu, vagy Vima Takto királyi név, amely mindkét baktriai szövegben szerepel, valamint a “Királyok királya” cím azonosítható az ismeretlen kusán írás megfelelő részeiben. A párhuzamos szövegek segítségével a nyelvészek fel tudtak jegyezni bizonyos karaktersorozatokat, sőt, egyes karakterek fonetikai tulajdonságait is ki tudták dolgozni. Ezek között 15 különböző mássalhangzójel és négy vokális diakritikus jel is volt.
Az üzenetek pontos jelentése egyelőre ismeretlen, de a kutatók szerint munkájuk segített megvilágítani Közép-Ázsia e részének homályos nyelvtörténetét.
A kutatócsoport azt állítja, hogy a kusán írás egy teljesen ismeretlen közép-iráni nyelvet rögzített, amelyet ők “eteo-tokhárnak” neveztek el. Úgy vélik, hogy valószínűleg közvetítő nyelvként szolgált a baktriai nyelv fejlődése során a nyugat-kínai ősi nyelv, a khotáni szaka felé. Úgy tűnik továbbá, hogy valamikor az újonnan megfejtett nyelv a Kusán Birodalom egyik hivatalos nyelve volt a baktriai, a gandhari/közép-indoárja és a szanszkrit mellett.
“Ennek az írásnak a megfejtése hozzájárulhat Közép-Ázsia és a Kusán Birodalom nyelvének és kultúrtörténetének jobb megértéséhez, hasonlóan az egyiptomi hieroglifák vagy a maja írásjelek megfejtéséhez az ókori Egyiptom vagy a maja civilizáció megértéséhez” – mondta Svenja Bonmann, a Kölni Egyetem nyelvészeti tanszékének első szerzője a közleményben.
A tanulmány a Transactions of the Philological Society című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
