Hihetetlen fosszília a bizonyítéka annak, hogy emlős vadászott dinoszauruszra

A dinoszauruszokat gyakran ábrázolják ragadozóként, akik a kisebb dinoszauruszoktól Jeff Goldblumig mindent levadásznak. Így viszont könnyen elfelejtjük zsákmányként betöltött szerepüket. Sok dinoszaurusz volt nagyobb társaik vacsorája, de amint egy új, lenyűgöző fosszília feltárja, néhányuk a korai emlősök étrendjét is bővítette.

A szokatlan és ritka fosszília 125 millió éves, és két állatot mutat halélig tartó küzdelemben, amint egy húsevő emlős megtámad egy nagyobb növényevő dinoszauruszt. Az új tanulmány társszerzője, Dr. Jordan Mallon, a Canadian Museum of Nature paleobiológusa szerint ez az egyik első bizonyíték, amely azt mutatja, hogy egy emlős dinoszauruszra vadászott, és nem fordítva, jelenti az IFLScience. A fosszília és a küzdelem illusztrációja szintén ezen a linken érhetők el.

Azt hiszem, a legérdekesebb benne az, hogy ez az új fosszília azt mutatja, hogy a dinoszauruszok és az emlősök közötti ökológiai kölcsönhatás mindkét irányba végigment. Nem csak a nagyobb dinoszauruszok ették meg a kisebb emlősöket. Néha az emlősök is képesek voltak megenni a dinoszauruszokat, még a majdnem kifejletteket is.

Egy dinoszaurusz, aminek volt félnivalója

A zsákmány dinoszaurusz a Psittacosaurus egyik faja, növényevő dinoszauruszok egy csoportja, amely 2021-ben az első ismert megkövesedett fenéknyílás büszke tulajdonosa lett. Körülbelül akkorák voltak, mint egy nagyobb kutya, ami nem túl fenyegető, főleg annak tudatában, hogy az arra vadászó emlősfaj, a Repenomamus robustus csak akkora volt, mint egy borz. Nem túl nagy, különösen a ma élő legnagyobb emlősökhöz képest, de az egyik legnagyobb állat volt a kréta korban, amikor az emlősök még nem uralták a tájat.

Vajon egy borz méretű állat fogazata hogyan birkózott meg egy olyan állattal, melynek feltehetőleg a bőre is vastag volt. Mallon szerint azonban ezek az állatok nem voltak ‘túl nagy falat’.

Bár korábban már találtunk bőrlenyomatokat Psittacosaurusról, nem tudjuk, hogy milyen vastag volt a bőr. Ez egy viszonylag kicsi dinoszaurusz volt, így nem hiszem, hogy olyan különösen vastag bőre lett volna, mint a mai elefántoknak vagy vízilovaknak. A Repenomamus ismert húsevő volt, így szerintem minden bizonnyal képes volt a húst és bőrt, még a dinoszauruszokét is, átszakítani.

A különös fosszíliát 2012-ben Liaoning tartományból, “Kína dinoszauruszos Pompeii” becenévre hallgató területéről hozták elő. Mindkét csontváz majdnem teljes, és a Liujitun fosszilis rétegek néven ismert területről származik, ahol számos dinoszaurusz, kisemlős, gyík és kétéltű fosszíliája került a földbe, miután a vulkánkitörések sárlavinákat és törmelékáradatot szabadítottak fel.

Ezt láthatjuk abban a vulkanikus anyagban, amelyet a tanulmányban szereplő fosszília kőzetmátrixában találtak, amint azt Dr. Aaron Lussier mineralógus a Kanadai Természettudományi Múzeumban megerősítette. Talán szerencsésnek tűnhet egy ilyen pillanat megörökítése a fosszíliákban, de nem ez az egyetlen eset.

Egy ilyen interakció megőrzése érdekében gyorsan el kell temetni az egyéneket. A tanulmányunkban leírt állatok esetében egy gyors, főként vulkáni hamuból és törmelékből álló sárlavina temette el őket. Van is egy híres “harcias dinoszauruszpár” a Góbi-sivatagból, amelyeket hirtelen dűneomlás temetett a mélybe.

A tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

• Valdaro szerelmesei: 6000 éves lelet a romantika oltárán
• Evolúciós gyorstalpaló, így alakult ki az emberi faj