Eddig még nem látott objektumot találtak az univerzumban

Az első ilyen jellegű felfedezés során a csillagászok egy olyan fehér törpecsillagot fedeztek fel, amelynek “két arca” van, ami azt jelenti, hogy mindkét féltekéjén más-más a megjelenése.

A Nature című folyóiratban nemrég megjelent, a felfedezésről szóló tanulmány szerint a csillag egyik oldala hidrogénből, a másik héliumból áll, és mindkettő külön fényjeleket bocsát ki. Találóan Janusnak nevezték el, az átmenetek és az átjárók római istene után, számolt be a Futurism.

“A fehér törpe felszíne teljesen különbözik annak két oldalán”, mondta a kutatás vezető szerzője, Ilaria Caiazzo, a Kaliforniai Technológiai Intézet asztrofizikusa. “Amikor megmutatom a megfigyeléseket az embereknek, el vannak ájulva”.

A fehér törpék lényegében olyan kiégett csillagok maradványai, amelyek eredetileg körülbelül akkorák voltak, mint a mi Napunk. Mielőtt összemennének, ezek a csillagok évmilliárdok alatt felfúvódott vörös óriásokká nőnek, végül “levedlik” a külsejüket, és sűrű, fehéren izzó magot hagynak maguk után.

Ezt a fehér törpét először a Caltech Palomar Observatory éjszakai égboltot pásztázó műszerével, a Zwicky Transient Facility-vel (ZTF) fedezték fel, miközben a hozzá hasonló, erősen mágnesezett csillagok után kutattak. A kutatók számára kezdetben a fényesség gyors ingadozása miatt tűnt fel.

Janus további megfigyelései csak még több zavaró részletet hoztak. Például azt, hogy percenként 15-ször fordult körbe. Ezután a hawaii WM Keck Obszervatóriumból végzett megfigyelésekkel megállapították, hogy a fehér törpe féltekéi másképp néznek ki. Végül egy spektrométer, amely a kozmikus objektumokból kibocsátott fény hullámhosszát vizsgálja, hogy feltárja összetételüket, kimutatta az egyenletesen osztott hélium-hidrogén kettősséget.

A végleges ok nem ismert, de a kutatóknak van néhány meggyőző elmélete. A legjobb feltételezésük szerint a fehér törpe fejlődésének egy ritkán látott szakaszán megy keresztül.

“Nem mindegyik, de néhány fehér törpe átmegy a hidrogénből hélium-dominálta felszínre”, mondta Caiazzo. “Lehetséges, hogy egy ilyen fehér törpét kaptunk lencsevégre.”

Jellemzően egy egészségesen forró fehér törpe gravitációja a nehezebb héliumot a magjába vonzza, míg a könnyebb hidrogén a felszínre sodródik, különálló rétegeket alkotva. Amikor azonban a csillag lehűl, ez a rendszer felbomlik, mivel az elemek keverednek, megváltoztatva a csillag megjelenését és összetételét.

Ennek többé-kevésbé egyenletesen kell történnie az egész csillagban, nem csak az egyik felében. Caiazzo szerint ezért aszimmetrikus mágneses mezők lehetnek a felelősek.

“A mágneses mezők megakadályozhatják az anyagok keveredését”, magyarázta Caiazzo. “Tehát ha a mágneses mező az egyik oldalon erősebb, akkor azon az oldalon kevesebb keveredés, és így több a hidrogén”.

Érdemes elolvasni:

• Egy anomália, amely majdnem megölte az Apollo-11 legénységét
• Szenet találtak az univerzum azon időszakából, amikor az még nem létezhetett