Nem merik felnyitni a kínai császár sírját, pedig már 2200 éve meghalt

1974-ben a kínai Senhszi tartományban, egy mezőn minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak a földművesek. Ásás közben egy agyagból készült emberi alak darabjaira bukkantak. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa volt. Kiderült, hogy a mező számos hatalmas üreg fölött helyezkedik el, amelyek tele voltak több ezer életnagyságú terrakotta modellel, amelyek katonákat és harci lovakat ábrázoltak. Nem is beszélve az akrobatákról, a megbecsült hivatalnokokról és más állatokról.

Úgy tűnik, hogy ennek a terrakotta hadseregnek az volt a feladata, hogy a közeli mauzóleumot őrizze, ahol Csin Si Huang-ti, a Csin-dinasztia félelmetes első császára, aki i. e. 221-től 210-ig uralkodott, derült ki az IFLScience beszámolójából.

Bár a mauzóleumot körülvevő nekropolisz nagy részét már feltárták, magát a császár sírját még soha nem nyitották fel, annak ellenére, hogy rengeteg titok övezi. Élő ember valószínűleg már több mint 2000 éve nem pillantott be ebbe a sírba, amikor a rettegett császárt bezárták.

A hezitálás egyik fő oka, hogy a régészek aggódnak amiatt, hogy az ásatás során a sír megsérülhet, és ezáltal létfontosságú történelmi információk veszhetnek el. Jelenleg csak olyan régészeti technikákkal lehetne behatolni a sírba, ami nagy kockázatot jelent a helyrehozhatatlan károk okozására.

Nem akarják, hogy a császár titkai odavesszenek

Ennek egyik legjobb példája Heinrich Schliemann 1870-es években Trója városában végzett ásatásai. Elhamarkodottságában és naivitásában munkája során sikerült szinte minden nyomát megsemmisítenie annak a városnak, amelynek feltárására vállalkozott. A régészek nem akarnak türelmetlenek lenni, és nem akarják újra elkövetni ugyanezeket a hibákat.

A tudósok felvetették az ötletet, hogy bizonyos nem invazív technikákkal belenézzenek a sírba. Az egyik ötlet a müonok, a Föld légkörében lévő atomokkal ütköző kozmikus sugárzás szubatomi termékeinek felhasználása, amelyek a fejlett röntgensugarakhoz hasonlóan képesek átnézni a szerkezeteken. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb ilyen javaslat csak lassan indult el.

A sír feltörése sokkal közvetlenebb és halálosabb veszélyekkel is járhat. Az ókori kínai történész, Sze-ma Csien egy beszámolójában, amelyet körülbelül 100 évvel Csin Si Huang-ti halála után írt, elmagyarázza, hogy a sírra csapdákat szereltek, amelyeket arra terveztek, hogy minden behatolót megöljenek.

Palotákat és festői tornyokat építettek száz tisztviselő számára, a sírkamra pedig tele volt ritka műtárgyakkal és csodálatos kincsekkel. A mesterembereknek megparancsolták, hogy készítsenek számszeríjakat és nyilakat, és lőjenek le bárkit, aki belép a sírba. Higannyal szimulálták a száz folyót, a Jangcét és a Sárga folyót, valamint a nagy tengert, és mechanikusan áramoltatták azokat.

Még ha a kétezer éves íjfegyverek nem is működnek, a beszámoló szerint a mérgező folyékony higany áradata elérheti a sírásókat. Ez nem tűnhet túl fenyegetőnek, de megvizsgálták a higanykoncentrációt a sír körül, és lényegesen magasabb szintet mértek, mint amire egy ilyen földdarabban számítanának.

A szerkezetben idővel kialakult repedéseken keresztül nagymértékben illékony higany távozhat, és vizsgálatunk alátámasztja az ősi krónikák feljegyzéseit a sírról, amelyet feltehetően soha nem nyitottak vagy raboltak ki,

állapítják meg az egyik 2020-as tanulmány szerzői.

Csin Si Huang-ti sírja egyelőre elzárva marad, de nem elfeledve. Ha azonban eljön az ideje, lehetséges, hogy a tudományos fejlődés végre feltárja azokat a titkokat, amelyek mintegy 2200 éve háborítatlanul hevernek itt.

Érdemes elolvasni:

• Nem evilági nyílfejet találtak Svájcban
• Meglepően sokszínű volt az inka közösség a DNS-ük alapján