A magyar tudós, aki feltalálta hidrogénbombát és támogatta az atomfegyvereket

Valószínűleg elég sokat hallottunk arról, hogy a Manhattan terv résztvevői hogyan fordultak későbbiekben saját találmányaik ellen. Ezzel szemben Teller Ede egészen más nézőpontot képviselt. Nemcsak kiállt az atomenergia és az atomfegyverek mellett, de támogatta is a további fejlesztésüket, illetve a fegyverek tesztelését és egy hatalmas arzenál kiépítését.

Teller Ede 1908-ban született mindenki által ismert magyar elméleti fizikus. Teller nem volt egyszerű egyéniség, de tudományos képességeihez kétség sem férhet. Az 1930-as években az Egyesült Államokba emigrált, ahol csatlakozott a magyar tudósok egyre csak bővülő köréhez. Bár a nukleáris fegyverek fejlesztésében játszott szerepe miatt vált igazán ismertté, az egyéb tudományhoz tett hozzájárulásai sem elhanyagolhatók.

Tellernek azonban volt egy egészen különleges oldala. Teller sok más Manhattan tervben résztvevő kutatóval ellentétben az atomfegyverek támogatója maradt a Japánt ért támadások után is. Ő volt az egyetlen a tudományos közösségben, aki Oppenheimer biztonsági ellenőrzését ellenezte, ami miatt 1954-ben a tudományos közösség kiutasította. Teller végül Oppenheimer ellen vallott.

Az atomfegyverek támogatója

Teller 1991-ben megkapta az Ignobel-díjat is, amelyet azoknak adnak, akik a tudomány területén értelmetlen munkát végeztek. Bár először úgy tűnhet, hogy Teller munkája több kárt okozott, mint hasznot, atomfegyverek mellett való elkötelezettsége nem volt alaptalan.

Az Egyesült Államok kormánya folyamatosan támogatta Teller munkáját. Elkötelezett híve volt az atomenergiának, illetve a nagy nukleáris arzenál fenntartásának és az atombombák tesztelésének. Teller több olyan érdekes megoldást is támogatott, amelyek eléggé megosztóak. Ilyen volt például egy mesterséges kikötő építése Alaszkában atomfegyverek segítségével. Emellett egyéb érdekes ölteteket is támogatott, amelyekről ma már tudni lehet, hogy értelmetlenek lettek volna, de akkoriban még logikusnak tűntek.

Teller kifejezetten ellenezte a Szovjetunió törekvéseit, ezért mindent megtett, hogy az Egyesült Államoknál maradjon az előny. Későbbiekben az Ignobel-díj kiosztásánál is azt mondták, hogy „a béke fogalmát teljes mértékben újra értelmezte.” Ebben pedig van valami. Bár az atomfegyverek továbbra is Damoklész kardjaként lengenek a fejünk felett, a kölcsönös pusztulástól való félelem az, ami visszatart minket a nagyobb konfliktusok kialakulásától. Bár az atomfegyverek borzalmas találmányok, de a tőlük való félelem nagyban hozzájárult a relatív béke fenntartásához. Ami viszont még fontosabb, és az orosz-ukrán háborúnál rendszeresen megmutatkozik, hogy a harmadik világháborút ezeknek a fegyvereknek köszönhetően tudtuk eddig elkerülni.

Isidor Issac Rabi Nobel-díjas fizikus egyszer azt mondta, hogy a világ jobb hely lenne Teller nélkül. Ez az állítás azonban nem is állhatna messzebb az igazságtól. Tény, hogy Teller Ede kifejezetten megosztó egyéniség volt, de a tudományhoz tett hozzájárulásai hihetetlen mértékben segítették elő az emberiség fejlődését. Lehet, hogy újra értelmezte a békét is, de egyelőre úgy tűnik neki volt igaza. Bízhatnánk az emberek jóindulatában, de valószínű, hogy az atomfegyverek elrettentő ereje nélkül már lehet, hogy több világégést is megéltünk volna.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Tiberius császár egykori luxusvillája
• Nem merik felnyitni a kínai császár sírját, pedig már 2200 éve meghalt