Dzsingisz kán múmiái ‘kiszabadultak sírjaikból’
A kelet-eurázsiai hegyek permafrosztja olvadásnak indult, így feltárhatjuk a rettegett mongol birodalom eltemetett harcosait, valamint a jaktej iránti olthatatlan szomjúságukat.
A kutatók egy temető maradványait vizsgálták a Hövszgöl-hegységben található Khorig-lelőhelyen. A temető a 13. században működött, körülbelül a Mongol Birodalom Kr. u. 1206-ban történt egyesítésétől, számolt be az IFLScience.
Ekkor a hírhedt Dzsingisz kánt a mongolok uralkodójává kiáltották ki. Rettenthetetlen lovas seregével véres hadjáratok sorozatát indította el Ázsiában, létrehozva a történelem legnagyobb összefüggő birodalmát Ázsia csendes-óceáni partjaitól egészen Kelet-Európáig.
2018-ban és 2019-ben 11 csontvázat fedezték fel a kiváltságos temetkezési helyen, miután a permafroszt olvadása segített megtalálni azokat. A fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően a több mint 800 éves testek meglepően jó állapotban voltak. A gazdag síremlékek és a finom anyagokból egyértelműnek tűnik, hogy magas társadalmi státuszúak voltak.
Nem csak Dzsingisz kán élt jómódban a mongol birodalomban
A kutatókat különösen érdekelték a maradványok, hogy megértsék a Mongol Birodalom arisztokratáinak életmódját és étrendjét. A fogkövekben található fehérjéket vizsgálva arra jutottak, hogy lovak, juhok, kecskék, tehenek és leginkább jakok tejét itták.
A csapat különösen izgatott volt a jakok miatt, mivel ezek az állatok rendkívül fontos szerepet játszanak a Kelet-Eurázsia területein élő emberek kultúrájában. Emellett rendkívül praktikusak az élethez ebben a zord környezetben, mivel magas kalóriatartalmú táplálékforrást, a meleg textíliákhoz szükséges vastag szőrzetet és a gyertyákhoz szükséges zsírt biztosítanak.
A legfontosabb leletünk egy elit nő volt, akit egy bogtognak nevezett nyírfakéreg kalapban és egy aranyszínű, ötkarú sárkányt ábrázoló selyemruhában temettek el. A fehérjék elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a nő életében jaktejet ivott, mondta Alicia Ventresca-Miller, a Michigani Egyetem adjunktusa. “Ez segített nekünk igazolni ezen ikonikus állat használatát a régióban és az elit uralkodókhoz való kötődését.”
“A kerámiaedényeket tejtermékekből készült lámpásokká alakították át, amelyek régóta fennálló vallási elképzeléseket és a mongol birodalom elitjének mindennapi életét tárták fel” – tette hozzá J. Bayarsaikhan, a Max Planck Institute és a Mongol Nemzeti Múzeum kutatója.
Bár a felolvadó permafroszt segített a tudósoknak megtalálni a holttesteket, a maradványok sajnos így még inkább ki vannak téve a fosztogatásnak. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, félő, hogy a fagyott régészeti maradványok egy része megsemmisülhet, mielőtt még megfelelően értékelni lehetne őket.
A fosztogatás mértéke példátlan. Majdnem minden temetkezés, amely a felszínenre került, a közelmúltban fosztogatás miatt megsemmisült, magyarázta Julia Clark, a Nomad Science régésze.
A tanulmány a Communications Biology című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
