6000 éves emberi maradványokat találtak egy barlangban

Az Ibériai-félsziget egyik legrégebbi temetkezési kamráját azonosították egy észak-spanyolországi barlangban. A helyszínről származó csontokról kiderült, hogy több mint 6000 évvel ezelőttre datálhatók. A lelet a régióban valaha felfedezett legkorábbi neolitikus emberi maradványok közé tartozik, rengeteg információt hordozva a korszak temetkezési szokásairól.

Az eredetileg 1979-ben felfedezett Galería del Sílexről eredetileg úgy vélték, hogy a bronzkorban, körülbelül 3000 évvel ezelőtt lakhatták. Miután azonban az egyik gödörben emberi csontok mellett hat neolitikus kerámiaedényt fedeztek fel, a kutatók úgy döntöttek, hogy újraértékelik a maradványok korát, írja az IFLScience.

A három különböző személyhez tartozó négy csonton végzett vizsgálat kimutatta, hogy a lelőhelyet körülbelül 3000 évig használták temetkezési kamraként. A legrégebbi maradványokat körülbelül 6250 évvel ezelőttre saccolják, míg a legfrissebbet a jelek szerint körülbelül 3450 évvel ezelőtt temethették el.

Ez azt jelenti, hogy a Galería del Sílex a korai újkőkortól egészen a bronzkorig használatban volt. Érdekes módon a lelőhelyen található legrégebbi csontok körülbelül 1000 évvel megelőzik a neolitikus temetkezési hagyományok megjelenését Ibériában.

Egyes tudósok vitatják a barlang funkcióját, de a tanulmány szerzői meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy valóban temetkezési kamraként használták.

A Galería del Sílexből származó emberi maradványokat nem a barlang normál használata szerinti helyen és helyzetben találták meg, hanem két gödörben, amelyek több mint háromszáz méterre helyezkedtek el az ősi bejárattól. Ez arra utal, hogy a Galería del Sílex a kora neolitikumban elhunyt emberek elhelyezésére fenntartott terület lehetett.

A barlang temetkezési helyként való besorolásával a kutatók képet tudnak festeni az Atapuerca-hegységben élő akkori emberek életéről, és akár haláláról is. Összességében úgy vélik, hogy munkájuk “az Atapuerca-hegységben a kora neolitikumban egyedülálló foglalkozásokra vet fényt, ahol a különböző barlangokat különböző célokra használták: foglalkozási célokra El Portalónban, állattenyésztésre El Miradorban és temetkezési célokra Galería del Sílexben”.

A tanulmány a Quaternary Science Reviews című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

• Mexikóban felfedezhették az alvilág bejáratát
• Ezek Európa legrégebbi barlangrajzai