Van két üreg a gízai piramisban, és senki sem tudja, mi van bennük

Az egyiptomi gízai nagy piramis ultraerős szkennelése segíthet azonosítani két titokzatos üreget, amelyekben a fáraó legendás sírja lehet. Az úttörő tanulmányt márciusban publikálták az arXiv című folyóiratban a Cornell Egyetem régészei.

“Egy olyan távcsőrendszert tervezünk bevetni, amelynek érzékenysége több mint százszorosa a nagy piramisnál nemrégiben használt berendezésekének”, írták a kutatók a tervezett letapogatásról, amely a The Exploring the Great Pyramid Mission címet viseli. Fejlett sugárzási technológiával térképezik fel a piramis belső szerkezetét, amely Egyiptom legnagyobb piramisa és az ókor utolsó fennmaradt csodája.

A kutatócsoport kutatásának alapja a Scan Pyramid csoport tanulmánya, amely 2015 és 2017 között egy sor olyan vizsgálatot végzett, amely a müonokat, a Földre rendszeresen hulló kozmikus részecskéket, elemezte, hogy felfedezze az esetleges üregeket, számolt be a New York Post a Live Science alapján. A müonok másképp reagálnak a levegőre és a kőzetekre, ezért ideálisak a kőszerkezetekben, például a piramisokban található levegő feltérképezésére.

Üregek a piramis belsejében

És bár egyik üreg funkciója sem világos, a tudósok feltételezik, hogy a nagy üreg Hufu fáraó (uralkodott Kr. e. 2551 és Kr. e. 2528 között) titkos sírkamrájába vezethet, akinek a nagy piramist eredetileg az Kr. e. 26. században építették.

Az üregbe való betekintés érdekében a kutatók azt tervezik, hogy a területet feltöltött kozmikus sugárzású müonokkal vizsgálják, amelyek 100-szor erősebbek, mint a korábbi vizsgálat során használtak.

Ezek felhasználásával “szinte minden szögből leképezhetik a müonokat, és először készíthetnek valódi tomográfiai képet az energiahullámok elemzésével létrehozott háromdimenziós belső képek egy ilyen nagy szerkezetről”, olvasható a tanulmányban.

Mivel a detektorok nagyon nagyok, nem lehet őket a piramis belsejében elhelyezni, ezért kívülre helyezzük őket, és az alapok mentén mozgatjuk őket. Így minden szögből gyűjthetünk müonokat, hogy felépíthessük a szükséges adatsort.

Hozzátették, hogy “a nagy piramison kívül elhelyezett nagyon nagy müonteleszkópok használatával sokkal nagyobb felbontású képek készíthetők az észlelt müonok nagy száma miatt”.

Sőt, a detektorok olyan érzékenyek, hogy a tanulmány szerint képesek lehetnek a piramisrendszerben elhelyezett kerámiák és más leletek észlelésére is. Reméljük, hogy egyik üregben sem találunk csapdákat, mint Brendan Fraser 1999-es A múmia című filmjében.

Bár az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium zöld utat adott a szkennelésnek, a csapatnak még mindig szüksége van finanszírozásra a berendezés megépítéséhez és a piramison belüli telepítéséhez.

Ezután két-három évnyi nézelődésre lesz szükség ahhoz, hogy elegendő adatot gyűjtsenek össze magához a vizsgálat megkezdéséhez.

Egy hasonló, mérföldkőnek számító 2017-es piramis-tanulmányban a régészek megállapították, hogy az ókori egyiptomiak úgy építették a gízai nagy piramist, hogy 170 ezertonna mészkövet szállítottak csónakokban a helyszínre.

Érdemes elolvasni:

• Az ókori egyiptomiak nem csak testvérekkel, de akár a gyerekeikkel is házasodtak
• 41 millió éves, oda nem illő dolgot találtak egy egyiptomi ásatáson