Róma tébolyult császára, aki háborút vívott a tengerrel, és ‘nyert’

A történelem során az alkalmatlan vezetők többször is gyártottak ellenségeket, hogy követőik figyelmét eltereljék a valódi problémákról. De az, hogy Caligula Róma császáraként hadat üzent a tengernek, ma is megdöbbentő.

A legenda szerint Caligula Kr. u. 40-ben, valószínűleg Nagy-Britannia tervezett inváziója során utasította katonáit, hogy gyűjtsenek kagylókat a tengerparton. Ez a szimbolikus cselekedet a legyőzhetetlen tenger feletti diadalt volt hivatott jelképezni, a kagylókat pedig állítólag a győzelem bizonyítékaként Rómába kellett volna visszavinniük, számolt be az Ancient Origins.

Caligulát “őrült” császárként ábrázolták az ilyen jellegű történetek során. Bár uralkodása mindössze három évig tartott (Kr. u. 37-től Kr. u. 41-ig), a bizarr viselkedéséről szóló feljegyzések maradandó benyomást tettek.

Róma császára, aki “legyőzte” a tengert

A kegyetlen és szadista császárról szóló beszámolók továbbra is keringenek Caligula furcsa viselkedéséről. Példaként említik, hogy Caligula élő istennek kiáltotta ki magát, és hogy lovát, Incitatust nevezte ki konzullá. A rendkívül népszerűtlen római császárt azonban a pretoriánus gárda egy csoportja Kr. u. 41 januárjában meggyilkolta.

Caligula kagylós történetét gyakran idézik mentális betegségének bizonyítékaként. Az idők során azonban a történetet újraértelmezték. Ezt megnehezíti, hogy nem állnak rendelkezésre korabeli források arra vonatkozóan, hogy Caligula a tengeren vívott háborút. Történészek még azt is állították, hogy a kagylóhéj kifejezés valójában félrefordítás.

A fő forrást Seutonius római történetíró, aki körülbelül Kr. u. 69 és Kr. u. 160 között élt, írta Császáréletrajzok című művében. Ebben az első tizenkét római császár életrajzát gyűjtötte össze. A történetek gyakran szóbeszédeken vagy anekdotákon alapulnak, Seutonius (Kis Ferencné fordításában) leírja az esetet:

Végül, mintha egy csapással befejezni szándékozná a háborút, csatasorba állította a sereget az Oceanus partján, felállítva a golyóvető és egyéb hadigépeket; senki sem tudta, nem is sejtette, mihez akar vajon kezdeni, mikor hirtelen parancsot adott, hogy mindenki gyűjtsön kagylókat, töltse meg vele sisakját, ruhája elejét; ezeket – mondta – Oceanustól zsákmányolják, mert az a capitoliumi meg a palatinusi istenek adósa.

David Woods azt állította, hogy a kagyló a conchae szó téves fordítása, amelyet a La Manche-csatornában elfogott brit ellenséges hajók leírására is használtak, amelyeket Rómába szállítottak, hogy a háború után diadalmenetben felvonultassák a zsákmányolt kincseket, foglyokat és a győzelem egyéb szimbólumait. Az ilyen jellegű történetek napjainkban is tovább éltetik Caligula emlékének félreértelmezését.

Érdemes elolvasni:

• Hogyan épültek a római vízvezetékek?
• A vallás, amit a toleráns Római Birodalom sem tűrt meg