Buda 1686-os felszabadításának történetéhez. Ki volt a hazafi, ki az áruló, és hova álljanak a belgák?
A Magyar Királyságot a mohácsi csatát követően komoly területveszteség éri, melynek visszaszerzése és az ország újraegyesítése összességében nem képezi kérdés tárgyát a magyar felfogásban. Az 1664-ben megkötött vasvári béke azonban komoly lelki törés a magyar közgondolkodásban, hiszen a Habsburg összbirodalmi érdekkel szemben csúnyán alulmaradnak a magyar elképzelések, egy alapjában véve győztes helyzetben.
Az erdélyi fejedelmek idáig is örök kettősségben, örök dilemmában éltek: a két nagyhatalom között hogyan, melyik oldalán tudnak életben maradni, hogyan tudják országukat megtartani? A vasvári békét követően a magyar rendek felfogásában is érzékelhető változás áll be: elfogadják-e az immár beláthatatlan hosszúságúvá vált török uralmat, vagy mindezek után van-e értelme ellenállni még, ha a Szent Korona a birodalmi érdekek fogságában nem hajlandó képviselni őket?
1683-ra az oszmán birodalom kedvezőnek ítélte az esélyt Bécs elfoglalására és a török szövetségben tevékenykedő udvarellenes Thököly Imre felkelő csapatai által támogatott magyarországi helyzet is jónak mutatkozott. A hirtelen megjelent hatalmas létszámú szultáni erő nem hagyott nagy választási lehetőségeket a nyugat-magyarországi urak számára sem, mint leginkább a behódolást, vagy az ország elhagyását, tekintettel arra, hogy Magyarország területén nem szándékozta feltartóztatni a törököket az udvar.
A Bécs ellen vonuló törökök egyébként főleg a hátország biztosítására szánták segédcsapat funkcióval Thököly és Apafi Mihály erdélyi fejedelem szövetséges magyarjait. Náluk jóval szerényebb létszámmal ugyan, de a Bécs környéki harcokban keresztény oldalon is részt vett magyar katonaság, leginkább Esterházy Pál nádor személyével fémjelezve. A keresztények Bécs melletti győzelmét követő időszak legfontosabb eseményeként XI. Ince pápa kezdeményezésére 1684. március 5-én megalakul a Szent Liga.
Ebbe a törökellenes szövetségbe tartozott a Habsburg Birodalom, a Lengyel–Litván Unió, a Velencei Köztársaság, valamint a pápai állam. Két év múlva csatlakozott hozzájuk Oroszország, Bajorország, Svédország, illetve a szász és a brandenburgi választófejedelemség is, de fontos tényezőként szükséges megemlíteni, hogy ehhez a franciák megnemtámadási garanciája is szükséges volt.
Az 1684-es esztendő támadásait még nagyjából elhárította az oszmán haderő, de Érsekújvár 1685-ben történt elfoglalása és Esztergom biztosítása után 1686-ban végül megkezdődhetett a keresztények Buda elleni végső támadása.
A budai vár ostroma 72 napig tartott, s a nehézségeket jól mutatja, hogy végül minden magyarországi haderőt a helyszínre kellett rendelni, hogy az ellenállást megtörjék. A seregnek meg kellett küzdenie a nehéz tereppel, a nyári forrósággal, az egyébként bátran harcoló védőkkel és a felmentő sereg támadási és a várba való betörési kísérleteivel. Mindezek ellenére, többszöri próbálkozás után, végül szeptember 2-án sikerült kivívni a győzelmet.
Mi jellemzi a magyar szerepvállalást Bécs ostromának sikeres elhárítása után? A török térvesztésével a nemesi és vitézlő rend katonái közül mind többen csatlakoznak Esterházy Pál nádor seregéhez. A visszarendeződés folyamatossá válik, melynek Thököly vereségei az egyik, majd 1685-ös török fogságba ejtésén való felháborodás a másik, valamint I. Lipót császár és király amnesztiája a törökpárti magyaroknak a harmadik oka. Buda visszavívásakor az ostromló sorok közt tudhatjuk Bottyán Jánost és Bercsényi Miklóst a későbbi kuruc hadvezéreket, Petneházy Dávidot, Thököly egykori katonáját, Batthyány Ádámot, a későbbi országbírót, Pálffy Jánost az 1711-es szatmári béke megkötőjét, és Koháry Istvánt, Budavár felszabadulást követő parancsnokát.
Thököly 1686 januári szabadon bocsátását követően marad török szövetségben. Ebben az időben jelentősebb erőssége már csak Munkács marad, mely 1688 januárjáig védekezik felesége, Zrínyi Ilona vezetésével. Érdekesség, hogy Zrínyi Ilona harcát szintén ugyanolyan pozitívan említi meg a magyar történetírás, mint az ellenük harcoló budai felszabadítókét.
Amint megindultak a Szent Liga csapatai és 1686-ban felszabadult Buda, világossá vált a magyar elit számára, hogy a két nagyhatalom közül a Habsburg Birodalom lesz képes arra, hogy helyreállítsa Magyarország másfél évszázada elveszített területi egységét. Thököly a harcokat lezáró 1699-es a karlócai békéig török zászló alatt harcol, részt vesz szerb és bolgár törökellenes lázadások leverésében is.
A sikeres felszabadító háborúk nyomán azonban az ország függetlensége nem állt helyre, a magyarok éppúgy mindenből kizárva érezték magukat, mint a vasvári béke esetében. Az ország területének java felszabadult ugyan az oszmán hatalma alól, de a magyarokról magyarok nélkül döntöttek. Az ország a Habsburgok Duna-menti Birodalmának lett része, a magyar társadalom problémáira is kedvezőtlen bécsi válaszok érkeztek, ezért a kurucos, Habsburg-ellenes politizálás ismét erőre kaphatott, és a magyarok rövid időn belül újra fegyvert fogtak egymás ellen.
Érdemes elolvasniMagyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel
A történéseket a mai ember könnyen bírálattal illeti, azonban ezt a korszakot is csak a saját körülményei között szabad vizsgálni. Hogyan ítélhető meg a Hősök terén álló, végig török vazallus Thököly Imre, a török szövetségben birtokait védő Zrínyi Ilona, az udvarhű, de a magyar érdekekért mindig nagy erőket megmozgató, és a túlkapásokkal szemben fellépő Esterházy Pál, a Kara Musztafának behódoló Batthyány Kristóf, aki Bécs ostroma után újra a török ellen harcol, vagy az oszmánok ellen küzdő lelkes császári katona, Bottyán János, aki Rákóczi generálisa lesz később?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Olyan csillagokat találtak fekete lyukak körül keringeni, amelyeknek nem kellene ott lenniük
Hősként halt meg a tinédzser fiú, akinek megtalálták a fejét a floridai tengerparton – 18+
Videó: Félelmetes tankcsatát rögzített egy drón Ukrajnában
Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét
Villámcsapásokban észlelt gamma-sugarakat a NASA felderítő repülőgépe
280 millió éves ökoszisztéma nyomait találta meg egy nő az Alpokban