Ezért félnek felnyitni Kína első császárának sírját

A halálos csapdák és a higanymérgezés csak néhány azon problémák közül, amelyek miatt a régészek nem szeretnék Csin Si Huang-ti, Kína első császárának sírját feltárni.

1974-ben földművesek bukkantak az egyik legjelentősebb régészeti leletre a kínai Senhszi tartományban. A föld megművelése közben egy agyagfigurát tártak fel, amely mint kiderült, csak a jéghegy csúcsa volt, írja a The Jerusalem Post.

Csin Si Huang-ti sírja

Az ezt követő ásatások gödrök sorát tárták fel, amelyekben több ezer életnagyságú, katonákat és harci lovakat ábrázoló agyagszobor állt. Úgy tűnik, hogy ez az agyaghadsereg Kína Kr. e. 247 és 221 között uralkodó első császára, Csin Si Huang-ti mauzóleumának védelmére szolgált, amelytől körülbelül 1500 méterre található.

A környező nekropolisz kiterjedt feltárása ellenére a császár sírja feltáratlan maradt, és több mint két évezreden keresztül titkok övezték. Ennek a vonakodásnak a legfőbb oka az a félelem, hogy az ásatások kárt tehetnek a sírban, és ezáltal felbecsülhetetlen értékű történelmi ismeretek veszhetnek el. Jelenleg a sírhoz való hozzáférés egyetlen módja a helyrehozhatatlan károk kockázatával járna.

Erre jó példa a Heinrich Schliemann által vezetett, 1870-es évekbeli trójai ásatások. A munkálatok során sietségében és tapasztalatlanságában a feltárni kívánt város szinte minden nyoma eltűnt. A régészek eltökéltek abban, hogy elkerüljék ennek megismétlődését.

Hogy juthatnának el Kína első császárához gond nélkül?

A kevésbé invazív technikák helyett a tudósok olyan módszereket javasoltak, mint a müonok. Ezek a kozmikus sugárzás és a Föld légkörének ütközésekor keletkező szubatomi részecskék. A müonok fejlett röntgensugárként működnek, és fizikai behatolás nélkül képesek a struktúrákba való betekintésre.

A lehetséges károkon kívül azonban a sír kinyitása még súlyosabb és közvetlenebb veszélyeket rejt magában. Az ókori kínai történész, Sze-ma Csien egy esszéjében olvasható, hogy a sírboltot csapdákkal szerelték fel, amelyek célja, hogy elriasszák a betolakodókat. A sírban értékes műtárgyakat és egy rendkívüli kincset helyeztek el.

“A kézműveseket megbízták, hogy készítsenek íjakat és nyilakat, amelyek célja a betolakodók visszaverése volt” – magyarázta. Még ha ezek a 2000 éves archaikus fegyverek be is sültek, a történész azt állította, hogy mérgező folyékony higany áradata várta azokat, akik meg merték gyalázni a sírt. Bár ez kitalált fenyegetésnek tűnhet, a sír körüli higanyszintet vizsgáló tanulmányok lényegesen magasabb koncentrációt mutattak ki, mint amire bárhol máshol számítani lehetne.

Egy 2020-as tanulmány szerint “a nagymértékben illékony higany átszivároghatott a sír szerkezetén idővel kialakult repedéseken. Ez pedig alátámasztja az ősi krónikákban található beszámolókat, amelyek szerint a sírt soha nem nyitották ki vagy fosztották ki.” Csin Si Huang-ti sírja továbbra is le van zárva és megközelíthetetlen, bár messze nem feledésbe merült.

Valahogy mégiscsak sikerült az ‘örök élet’

A kutatók azt remélik, hogy a tudományos fejlődés végre feltárhatja a sír régóta őrzött titkait. Ami magát a császárt illeti, életének jelentős részét a legendás halhatatlansági elixír keresésének szentelte. Vele együtt meglepően sokan hittek ebben. Hosszú utazásokra indult ezen mitikus főzet keresésére, sőt, még egy egyedülálló expedíciót is indított, hogy felkutasson egy legendás szigetet, amelyről azt beszélték, hogy hatalmas mennyiségben tartalmazza ezt a csodálatos szert. Mivel magát istenségnek tekintette, és örök életre vágyott, higanyból készült főzetet fogyasztott, remélve, hogy az halhatatlanságot kölcsönöz neki. Ironikus módon ez lett a veszte, és 37 évnyi uralkodás után, 50 évesen halt meg.

Érdemes elolvasni:

• Hatalmas, 1500 éves palotát tártak fel régészek a maja városban
• A phaisztoszi korong, a régészet talán legnagyobb megoldatlan rejtélye