Az erszényesfarkas lett az első kihalt állat, amelynek kinyerték az RNS-ét

Az erszényesfarkasoknak hosszút története van. Ez lett az első kihalt állatcsalád, amelyből a tudósok kinyerték az RNS-t, azt a molekulát, amely egy faj genomját életre kelti. Egy svéd kutatócsoport egy speciálisan módosított protokoll segítségével több millió RNS-szálat nyert ki egy 132 éves erszényesfarkas bőréből és izomzatából.

A tudósok által erszényesfarkas néven ismert csíkos, húsevő erszényest az 1930-as években az ausztráliai Tasmánia szigetén a kihalásig vadászták. Az RNS az a genetikai anyag, amely a DNS-ben kódolt információt fehérjékké alakítja. Visszanyerése az olyan kihalt állatokból, mint az erszényesfarks, a géntevékenységről szóló, rég elveszettnek hitt információk tárházát nyithatja meg előttünk.

Az élő sejtekben már nem létező RNS-expressziós profilok visszanyerése kiterjeszti a kihalt állatok biológiájában való elmélyülés lehetőségét. – írja a Science Alert. Ez az első alkalom, hogy bepillantást nyerhettünk a több mint egy évszázaddal ezelőtt kihalt pajzsmirigy-specifikus szabályozó gének, például a mikroRNS-ek létezésébe – mondta Marc Friedländer, a Stockholmi Egyetem molekuláris biológusa.

A DNS-szekvenciák leolvasásával megtudhatjuk, hogy egy faj milyen génekkel rendelkezik. Az RNS-szekvenciákból kiderül, hogy mely gének vannak ténylegesen “bekapcsolva”, és a sejtekben milyen fehérjék előállítására használják őket. Az RNS azonban sokkal törékenyebb és sokkal, sokkal gyorsabban lebomlik, mint a DNS, így a történelmi minták megmentése kihívást jelent. Mármol-Sánchez és munkatársai hat izom- és bőrmintát vettek egy 1891-ben katalogizált és a stockholmi Természettudományi Múzeumban őrzött erszényesfarkasból.

Mit tudunk meg az RNS-ből?

A 132 éves erszényesfarkasból kinyert RNS messze nem a legöregebb. Az elmúlt években egy körülbelül 14 300 évig a fagyottan tartósított kutyaféléből. Ezenfelül egy 5300 éves mumifikálódott emberi jégemberből nyertek RNS-t. Az ősi farkasnak nincs egyértelmű rendszertani rangja, de a családja a mai napig él, ami azt jelenti, hogy az erszényesfarkas az első valóban kihalt állat, amelynek az RNS-ét sikerült visszanyerni.

RNS-ének egy része károsodás jeleit mutatja, ami várható volt, ha több száz vagy több ezer évig tartósítják, vagy ha balzsamozó vegyszereket használnak. A minták emberi és valószínűleg bakteriális RNS-el is szennyezettek voltak, de a kutatóknak sikerült megerősíteniük az erszényesfarkasok RNS-szekvenciáinak hitelességét, mivel összevetették azokat a faj genomjával.

Az izommintákban olyan RNS-t találtak, amely szövetspecifikus fehérjéket tartalmaz, míg a bőrben bőrspecifikus mintákat. A kutatócsoport izgatott az eredményeik miatt, amelyek reményeik szerint segíteni fogják az erszényesfarkasok feltámasztására irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket. Ez a projekt számos etikai és technológiai kérdést vet fel. De ennél is több, a kihalt fajokból származó RNS szekvenálása lehetőséget adhat a kutatóknak arra, hogy az idők során kimutassák a különböző RNS-vírusok jelenlétét. Ez felgyorsíthatja a vírusevolúció megértését.

Bármennyire is érdekesek ezek a vizsgálatok a tudósok számára, van egy másik jogos kérdés. Hogyan került Ausztrália egyik távoli szigetéről származó erszényesfarkas egy svéd múzeumba, fél világnyira attól a helytől, ahol egykor élt?

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Egy titkos amerikai rakéta vörösen izzó lyukat ütött a légkörbe
• Hihetetlen: madarak már nincsenek, drónok helyettesítik őket