Lenyűgöző: 8, eddig rejtve maradt kamrát fedeztek fel egy egyiptomi piramisban

Egy közös egyiptomi-német misszió eddig példa nélkül álló felfedezést tett nyolc, eddig nem dokumentált raktárkamra feltárásáról a Gízától délre fekvő Abu Szír nekropoliszban található Szahuré-piramison belül.

A felfedezést a Würzburgi Egyetem német-egyiptomi régészeti missziója, Mohamed Ismail Khaled egyiptológus vezetésével végzett munkálatok során tették. Az Ahram Online szerint a munkálatok 2019-ben kezdődtek, és az Amerikai Egyiptomi Kutatóközpont (ARCE) Régiségalapja (AEF) támogatja. A képek ugyanezen a linken tekinthetők meg.

A projekt célja a piramis alépítményének megóvása a belső kamrák megtisztításával, a belső tér stabilizálásával a további összeomlás megelőzése érdekében, valamint a korábban hozzáférhetetlen sírkamrák megerősítésével.

Nagyszerű egyiptomi felfedezés

“Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az V. dinasztia második királyának (Kr. e. 2400), Szahuré piramisának belső kialakítását és építészetét. Ő volt az első király, akit Abu Szírban temettek el”, mondta Mostafa Waziri, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) főtitkára.

Khaled elmondta, hogy a restaurálás során a csapat először meghatározta az előcsarnok eredeti méreteit és elrendezését. Bár az előkamra keleti fala súlyosan megsérült, és csak az északkeleti sarok és a keleti fal 30 centis része volt kimutatható, egy alacsony átjáró nyomaira bukkantak, amelyet korábban John Perring brit felfedező figyelt meg 1836-ban.

“Ez a felfedezés bebizonyította, hogy a Perringnek végig igaza volt”, mutatott rá Khaled. Hozzátette, hogy a nyolc kamrát azután fedezték fel, hogy a járatot megtisztították a törmeléktől.

A kamrák területének északi és déli része súlyosan megsérült, különösen a mennyezet, valamint az eredeti padlózat. “A falak maradványai és a padló egyes részei azonban még mindig láthatók”.

“Az egyes kamrák elrendezésének és méreteinek pontos dokumentálása jelentősen javította a piramis belső kialakításának megértését.”

A restaurálási folyamat célja, hogy biztosítsa a kamrák szerkezeti épségét, miközben hozzáférhetővé teszi őket a jövőbeli tanulmányok és a potenciális közönség számára.

Kiemelte, hogy a legmodernebb technológia, köztük a 3D lézerszkennelés lehetővé tette a csapat számára, hogy részletesen megvizsgálja a piramist, és átfogóan feltérképezze annak külső és belső területeit.

“A szkennelések valós idejű frissítéseket biztosítanak a folyamatról, és maradandó feljegyzést hoznak létre a feltárásról.”

Érdemes elolvasni:

• KÉPEK: Hihetetlenül gazdag, egyedülálló római kori aranylelet került elő Gyulafehérváron
• Misztikus nép eddig ismeretlen nyelve került elő a romok alól