Mikor lengyelek segítettek felszabadítani Haitit

Ki gondolná, hogy két ennyire különböző országnak is lehet elképesztő kapcsolata. Bár már nem sokat beszélnek róla, volt idő, amikor Lengyelország és Haiti nagyon mély kapcsolatot ápolt. A történethez vissza kell utaznunk az időben a napóleoni háborúk idejére. Mint kiderült lengyel katonákat küldeni a francia gyarmatokra nem volt a legjobb ötlet, de ezt még Napóleon sem tudhatta.

200 éve Napóleon lengyel katonákat küldött Haitira, akkor még Santo Domingora, hogy segítsenek rendet teremteni a lázadó helyiek között. Napóleon sem számíthatott viszont arra, hogy a lengyelek inkább a lázadók mellé fognak majd állni. Így változott meg két távoli és nagyon különböző ország viszonya örökre.

Haiti a francia gyarmatok gyöngyszeme volt, de a franciák a helyieket elképesztő kegyetlenséggel kezelték. Bár a francia forradalommal a rabszolgaság is be lett tiltva elméletileg, ez a gyarmatokra nem feltétlenül vonatkozott. Toussaint- Louverture tábornok a forradalommal egy időben kikiáltotta a szigetország autonómiáját, de ezt Napóleon nem fogadta valami szívélyesen. A lázadás leverésére, az osztrákokkal való békeszerződés után a felszabadult lengyel katonákat elküldte a haiti-i lázadás leverésére. A lengyelek 1802 és 1803 között meg is érkeztek a szigetre.

Lengyelország-Haiti barátság

Sokak nem bírták a karibi klímát, így rengeteg már útközben és nem sokkal a megérkezés után is életüket vesztették. A túlélőket viszont sokkolta a franciák a helyiekkel szemben tanúsított kegyetlensége. Bár a franciák oldalán érkeztek, nem sokkal később már a helyiek oldalán harcoltak. Ennek az is állt a hátterében, hogy csakúgy, mint Haiti, Lengyelország is régóta vágyott a függetlenségre. Így a két nemzet egymásra talált vágyaiban.

Haiti végül sikeresen függetlenedett, és nagyjából 400 lengyel katona úgy döntött, hogy inkább a szigetországban marad. Az ország első szabad vezetője, Jean-Jacques Dessalines, vagy I. Jacques Haiti császárja a lengyeleket „Európa fehér négereinek” nevezte, ami hatalmas megtiszteltetésnek számított akkoriban. Ezek nem csak üres szavak voltak — írja a 3 Seas Europe. Az első alkotmányban a fehéreknek megtiltották, hogy Haiti területén földet birtokoljanak, azonban ez nem vonatkozott a lengyelekre.

Itt még nem állt meg a nagylelkűség. Az uralkodó még a franciák mellett harcoló lengyeleket is mentesítette a kivégzés alól, és haiti-i állampolgárságot adott nekik. Úgy ítélte meg, hogy Lengyelország a szabadság elhivatott nemzete, amelynek szintén többször kellett harcolnia a függetlenségéért történelme során.

Haiti szigetén a mai napig is létezik egy lengyel falu, amelynek a neve Cazale. Itt élnek még kilencedik generációs lengyelek is, és az szabadságharcosok emléke a mai napig is él. Többek között a nyelveben is rengeteg a lengyelekre vonatkozó kifejezés is él. Ezenkívül minden haiti-i templomban megtalálható Csensztokói Szűz Mária képe is.

Bár a kapcsolat már kezd feledésbe merülni, a mai napig is őrzi mindkét ország Haiti felszabadulásának emlékét.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Új emberfajt fedezhettek fel – áttörés az emberi evolúció történetében?
• Így igyekeztek az aztékok elkerülni a világvégét