Újabb véres konfliktus van kialakulóban a közelünkben?
Miközben a nemzetközi közösség figyelmét továbbra is Oroszország ukrajnai konfliktusa köti le, Európában egy újabb potenciális háború készülődik, mivel a két régi ellenség között a Balkánon a feszültség veszélyes magasságok felé közeledik. Koszovó és Szerbia valóban egymásnak esne?
A Newsweek szerint a múlt héten egy koszovói albán rendőrőrmester és három komolyan fefegyverzett szerb támadó halt meg egy halálos észak-koszovói tűzharcban, amelyben legalább egy vezető szerb politikus elismerte, hogy részt vett. Napokkal később az Egyesült Államok a hétvégén figyelmeztetést adott ki a szerb katonai mozgások miatt. A mozgolódásokat az ország többségében albán etnikumú és muzulmán Koszovóval való határos területein észleltek. Koszovó függetlensége a többségi szerb és keresztény Szerbiától máig vitatott a nemzetközi közösség tagjai között.
Bár a hírek szerint számos szerb katonát visszahívtak a határról, és Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy “nem akar háborút”, a régóta tartó rivalizálás mindkét oldalán lévő küldöttek a Newsweeknek úgy nyilatkoztak, hogy további eszkalációra van kilátás, ha nem kezelik a feszültséget.
Nem bír magával Koszovó és Szerbia
“Az egész régió biztonsága forog kockán”, mondta a Newsweeknek Ilir Dugoli, Koszovó egyesült államokbeli nagykövete.
Vučićban nem lehet megbízni, mivel ismét manipulálni próbál, miközben megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy Szerbia közvetlenül részt vett egy katonai agresszió kiképzésében és tervezésében.
Marko Duric, Szerbia amerikai nagykövete azonban Albin Kurti koszovói miniszterelnökre hárította a felelősséget a gondok súlyosbodásáért. Duric szerint Kurti “a koszovói szerb lakosság üldözésére és a Szerbiával való konfliktus kiprovokálására irányuló erőfeszítéseket” tett.
Az elmúlt két évben, mióta Kurti hatalomra került, a legszélsőségesebb és legerőszakosabb megközelítést támogatta a koszovói szerb közösséggel szemben, ami több mint 275, ártatlan civilek elleni erőszakos támadást eredményezett.
Bár az újabb erőszakos cselekmények kirobbanásának veszélye nagyon is jelen van nem új keletű a probléma. Ugyanis a szerb-koszovói viszály a Balkánon a volt szocialista Jugoszlávia 1990-es évekbeli felbomlása után is fennálló feszültségekben gyökerezik. Az első világháborút követően létrejött soknemzetiségű szövetség összeomlása egy évtizedig tartó etnikai, nacionalista és vallási konfliktusokat szított, és a NATO első harci beavatkozását vonta maga után.
A zűrzavarból létrejött a mai Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Szlovénia. Koszovó státusza pedig nemzetközi vita tárgya maradt, mivel 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Koszovó függetlenségét elismerő országok közé tartozik az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió nagy része. Kivételt képez Bosznia-Hercegovina, Görögország, Magyarország, Románia és Spanyolország. A többi, Koszovó függetlenségét el nem ismerő országok továbbá Szerbia, Oroszország és Ukrajna, valamint a BRICS befolyásos tagjai, Oroszország Kína, Brazília, India és Dél-Afrika.
“Ez a Szerbia által tervezett és pénzügyileg és politikailag is támogatott terrortámadás súlyos fenyegetést jelent Koszovó szuverenitására, területi integritására és nemzetbiztonságára”, mondta a koszovói nagykövet.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
