A tudomány nem mindig egy egyenes út. A tudósok sokszor nem csak előállnak egy hipotézissel, tesztelik, majd megvalósítják azt. Rengeteg esetben a tudományos folyamat rendkívül nehéz és bosszantó. Sokszor még eredménytelen is. Ugyanakkor nem minden tévedés jelent azonnal bukást. Néha egy tévedés egészen új ajtókat nyithat meg.
A tudomány történetében rengeteg hatalmas felfedezés teljesen véletlenül történt. A világ egészen másként nézne ki, ha a tudósok néha-néha nem bukkantak volna rá bizonyos dolgokra véletlenül.
Viagra
Megkérdőjelezhető, hogy mennyire világmegváltó találmány ez a csodaszer, de pár embernek egészen biztosan sokat segített. A Viagrát eredetileg vérhigítónak tervezték, és ennek az alapját adó Valiumot is véletlenül fedezték fel.
A 20-as években rengeteg tehén és birka pusztult el, mert penészes szénát fogyasztott. Ettől belső vérzést kaptak, és még a teljesen egészséges állatok is elpusztultak ilyen módon. A 40-es években sikerült megtalálni a véralvadásgátlót, amit később különböző rendellenességek gyógyítására használtak.
Számtalan módon használták ezt a véralvadásgátlót, még patkányméregként is. Maga Eisenhower is használta szívbetegségének kezelésére. Később jöttek csak rá a véletlen mellékhatásra, amely elősegítette a férfiaknál az erekciót.
Dinamit
A nitroglicerint 1847-ben fedezte fel Ascanio Sobrero — írja a History Channel. A felfedezésnek köszönhetően találtak egy új robbanóanyagot, amely sokkal erőteljesebb volt, mint a puskapor. Ezt a találmány Alfred Nobel használta fel robbanóanyagok gyártására.Míg sikerült ezt kikísérletezni, ezalatt Nobel kétszer felrobbantotta laboratóriumát.
Nobelnek sikerült stabilizálnia a nitroglicerint, ezzel biztonságossá téve használatát. Ebből lett a dinamit, amelynek feltalálását Sobrero teljes mértékben ellenezte. Nobel egész humanitárius díj rendszerét és alapítványát a robbanóanyagok gyártása alapozta meg. Sobrero örökké bánta felfedezését, és csakis találmányának negatív hatásaira tudott gondolni.
Penicillin
A világ első antibiotikuma, amely milliók halálát akadályozta meg, egy teljesen véletlen mellékterméke volt egy koszos laboratóriumnak. Alexander Fleming, egy londoni bakteriológus 1928-ban tért vissza nyaralásról. Az egyik petricsészében észrevette, hogy penész nőtt. Mikor megvizsgálta, észrevette, hogy a penész körüli területen nem talált baktériumokat.
Ekkor realizálta, hogy a penicillinnek baktérium pusztító hatása van. 1929-ben publikálta felfedezését, de a gyakorlati alkalmazására még nem voltak ötletei. Csak a 40-es években került elő újra Fleming papírja, amely lehetővé tette, hogy létrehozzák az első antibiotikumot. Ezt 1940-ben tesztelték, majd 1942-től kezdve kezdték a széles körű terjesztését.
Tépőzár
George De Mestral nem tervezte feltalálni az eszközt, amely később elengedhetetlen része lett az űrkutatásnak. 1941-ben egy kirándulásról hazatérve felfigyelt a kutyájára tapadt bogáncsra. Mikor megvizsgálta az apró növényeket látta, hogy hogyan akadt bele a szőrbe a furcsa növény.
Megfigyelése után próbálta meg újraalkotni az érdekes jelenséget. 10 évébe telt, de sikeresen megalkotta az első tépőzárakat, majd 1955-ben szabadalmaztatta találmányát. Az űrkutatásban elengedhetetlennek bizonyult találmánya.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
