Évente több ezer kisebb meteor találja el a Földet – mikor jöhet egy igazán nagy?
Az aszteroidák Naprendszerünk keletkezéséből visszamaradt kőzetdarabok. Körülbelül félmilliárd, négy méternél nagyobb átmérőjű aszteroida kering a Nap körül, amelyekből néhány akár 30 kilométer/másodperc sebességgel halad – ez egyébként nagyjából a Földével megegyező tempó.
És néha eltalálják a bolygónkat, emlékeztet a ScienceAlert. A leghíresebb közülük a körülbelül 65 millió évvel becsapódott nagy aszteroida, amely a legtöbb dinoszauruszt elpusztította. Az egy hatalmas sziklatömb volt, de az elképesztő sebessége miatt akár egy ház nagyságú kődarab is óriási rombolást okozhatna.
A Földre egyébként gyakran hullanak meteorok, de ezek szerencsére az apróbbak közül kerülnek ki. A legtöbb esetben ezek széttörnek és elégnek a légkörben, nem is jutnak el a felszínig.
Amikor egy kis aszteroida (vagy meteoroid, egy aszteroidánál kisebb objektum) belép a Föld légkörébe, a súrlódás látványos “tűzgolyót” hoz létre – ezt nevezzük hullócsillagnak.
És ha az objektum bármely darabja eléri a talajt, az űrből jött kavicsot meteoritoknak nevezzük.
De vajon mekkora az esélye annak, hogy a közeljövőben egy hatalmas, bolygópusztító fenevad telibe talál minket? Ezt egy nagyon leegyszerűsített számítással szokták modellezni.
Évente átlagosan egyszer egy négy méteres aszteroida metszi a Föld útját. Ha megdupláznánk ezt a felületet, évente kettő ilyen esemény lenne. A Föld sugara 6400 km. Egy kétszer akkora felületű gömb sugara 9000 km. Így körülbelül évente egyszer egy négyméteres aszteroida 2600 km-en belül halad el a bolygónk mellett – ez a különbség 9000 km és 6400 km között.
Ez az arány elég jól illeszkedik a közelmúltbeli közeli megközelítésekről szóló feljegyzésekhez.
Néhány ezer kilométer elég nagy távolság egy maroknyi méteres objektum számára, de a médiában szereplő aszteroidák többsége sokkal, de sokkal nagyobb távolságból halad el.
A csillagászok „közeli megközelítésnek” tekintenek mindent, ami a Holdnál közelebb – körülbelül 300.000 km-re – halad el. Ebből is kitűnik, hogy a “közel” a csillagászok számára általában nem egészen azt jelenti, mint az átlagembereknek.
2022-ben 126 közeli megközelítés volt, 2023-ban pedig eddig 50.
Az igazán nagy aszteroidákra, amelyek átmérője nagyobb, mint egy kilométer, ugyanez a számítási módszer alkalmazható.
Civilizációt fenyegető becsapódás nagyjából félmillió évente egyszer fordul elő, de közben több ezer közeli megközelítésre számíthatunk.
Ilyen eseményre leghamarabb 2029-ben kerül sor, amikor az 153814 (2001 WN5) aszteroida 248.700 km-re halad el a Földtől.
Becslések szerint az egy kilométernél nagyobb aszteroidák körülbelül 95 százalékát már felfedezték. Amikor újat találnak, a csillagászok kiterjedt megfigyeléseket végeznek, hogy felmérjék a Földet fenyegető veszélyeket.
Azt, hogy mennyire veszélyes a Földre egy égi objektum, az úgynevezett „torinói skála” mutatja: ez a lista akár 100 évre előrejelzett fenyegetéseket kategorizál, és 0-tól (nincs veszély) 10-ig (biztos becsapódás) mér.
Jelenleg az összes ismert objektum besorolása nulla. A mai napig egyetlen ismert objektum sem kapott még 4-nél magasabb értékelést (közeli megközelítés, amely a csillagászok figyelmét érdemelné).
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek
Mennyire vörös a Mars valójában?
Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?
Két járatát is felfüggeszti a Wizz Air, de megnyitja egy korábban bezárt európai bázisát
Putyin készen áll arra, hogy Zelenszkijjel is találkozzon
Nem csak az alváshiány, a túl sok alvás is veszélyes – A Semmelweis Egyetem kutatása az alvás és a halálozás összefüggéseiről
