Rég elveszett tájat találtak az Antarktisz alatt
Az Antarktiszon több millió évre visszanyúló ősi folyótájat fedeztek fel a tudósok, amely csaknem két kilométernyi jég alá temetkezett.
A felfedezés betekintést enged egy rég elfeledett, folyók és növények által formált antarktiszi világba. Az Indy100 beszámolója alapján az új tanulmány kulcsfontosságú abban is, hogy a tudósok megjósolhassák, hogyan reagálhat a kontinens a jövőben az ember okozta éghajlatváltozásra.
Az Antarktiszt szinte teljes egészében jégtakaró borítja, de évmilliókkal ezelőtt a kontinenst dinoszauruszok és más állatok lakták, amikor a Gondwana szuperkontinens egy sokkal melegebb foltjának része volt.
Az Antarktisz még a szuperkontinens felbomlása után is sokáig buja növényzetnek és tundrai ökoszisztémáknak adott otthont. Végül azonban az elmúlt 20 millió év során nagyrészt eljegesedett.
A tudósok Stewart Jamieson gleccserkutató vezetésével műholdas megfigyelések segítségével két kilométer mélyen belátták a Kelet-Antarktiszi Jégtakaró (EAIS) nevű régiót.
A csapatnak sikerült “egy kiterjedt, jégkorszak előtti reliktum tájat felfedeznie, amely a központi EAIS alatt több millió éves jégtakaró ellenére is fennmaradt”, ami arra utal, hogy “más hasonló, még fel nem fedezett ősi tájak is vannak az EAIS alatt”.
Az Antarktisz régen pezsgett az élettől
Jamieson elmondta, hogy “az Antarktiszon a jégtakaró alatti szárazföld alakja és annak kölcsönhatása magával a jéggel annak egy kézjegyet vagy ujjlenyomatot hagyott maga után.” A jégtakaró alakja és a jégtakaró közötti kölcsönhatás az Antarktiszon több szempontból is érdekes.
“Megpróbáljuk azonosítani, hogy hol láthatunk igazán nyilvánvaló képet a jég alatti szárazföldön, és feltérképezni azt.”
“A kelet-antarktiszi jégtakaró 34 millió éve létezik. Ez egy nagyon hosszú életű jégdarab, és a tájat arra akarjuk használni, hogy megpróbáljuk megérteni, hogy valóban láthatunk-e valamit a jégtakaró stabilitásáról.”
Jamiesonnak és kollégáinak ki kellett találniuk, hogyan lehet átnézni ezen a rendkívül vastag és ősi jégtáblán. A csapat ezért a kanadai RADARSAT műholdjai által gyűjtött adatokhoz fordult. Ezek képesek a jég felszínén olyan apró anomáliákat észlelni, amelyek utalnak az alatta lévő domborzatra.
Jamieson ezt a technikát arra használta, hogy kitöltse az elmúlt évtizedekben végzett felmérési megfigyelések néhány hiányosságát. Az eredmények egy Wales nagyságú múltbéli táj maradványait tárták fel, amely a kutatók szerint több mint 34 millió éves lehet.
“Ebből az következik, hogy ez egy nagyon régi táj lehet, amelyet a folyók vájtak ki, mielőtt maga a jégtakaró megnőtt volna”, magyarázta Jamieson.
“Ezért mondhatjuk, hogy maga a táj valószínűleg régebbi, mint 34 millió év. Ez egy olyan időszak, amikor az éghajlat egy kicsit melegebb volt. Az Antarktiszon növények nőttek, és nem volt nagy kiterjedésű jég.”
Jamieson és kollégái remélik, hogy távérzékelési módszerekkel további részleteket tudnak majd kinyerni a terepről, hogy rekonstruálni tudják a jégtakaró időbeli alakulását. Mivel az EAIS “köztudottan érzékeny a múltbeli és potenciálisan a jövőbeli éghajlat- és óceánfelmelegedésre”, ezek az információk segíthetnek a tudósoknak megérteni, hogyan reagálhat ez a hatalmas jégtakaró az ember által okozott klímaváltozásra.
Érdemes elolvasni:
