Marie Curie kutatási kéziratai még 100 év után is radioaktívak

Egy híres történelmi személyiség kutatásakor általában a munkásságukhoz és az anyagokhoz való hozzáférés jelenti az egyik legnagyobb akadályt. De sokkal nehezebb a dolguk azoknak, akik Marie Curie életéről írnak, aki férjével, Pierre-rel együtt felfedezte a polóniumot és a rádiumot, és megalkotta a részecskefizika gondolatát.

A jegyzetfüzetei, a ruhái, a bútorai, a laboratóriumáról nem is beszélve, nagyjából minden, ami a párizsi házából fennmaradt, radioaktív, és még legalább 1500 évig az is marad, számol be az Open Culture.

Ha valaki meg akarja nézni a kéziratait, a francia Bibliotheque Nationale-ban alá kell írnia egy felelősségvállalási nyilatkozatot, és csak ezután férhet hozzá az ólommal bélelt dobozba zárt jegyzetekhez. Curie-ék csak a radioaktivitásról tudtak,  a radioaktív anyagok veszélyeiről nem.

Kutatásukkal azt próbálták kideríteni, hogy mely anyagok radioaktívak és miért, és nagyon sok veszélyes elem – tórium, urán, plutónium – csak úgy ott ült az otthoni laboratóriumukban, és izzott éjszaka, amit Curie gyönyörűnek talált, “mint halvány tündérfényeket”, írta önéletrajzában. Marie Curie a zsebében hordta ezeket az tárgyakat, ráadásul ő és férje csupán a szokásos laboratóriumi ruházatot viselték, semmi mást.

Curie 1934-ben, 66 éves korában halt meg aplasztikus vérszegénységben, amelyet radioaktív kutatásainak tulajdonított. A házat azonban egészen 1978-ig a párizsi Tudományegyetem Nukleáris Fizikai Intézete és a Curie Alapítvány használta. Ezt követően megfigyelés alatt tartották, mivel a hatóságok végre tudatában voltak a benne rejlő veszélyeknek. Amikor a környékbeliek észrevették, hogy szokatlanul sokan betegedtek meg rákkal közölük, azonnal a Curie-házat okolták.

A laboratóriumot és az épületet 1991-ben fertőtlenítették, egy évvel azután, hogy a Curie-hagyaték engedélyezte a hozzáférést Curie feljegyzéseihez és anyagaihoz, amelyeket a házból eltávolítottak. Nem sokkal később pedig életrajzi könyvek özöne jelent meg.

Mégis, 66 évesen meghalni nem olyan rossz, miközben radioaktív anyagokat hordozott a zsebében felnőtt élete nagy részében. Emellett pedig a tudomány nevében meg is változtatta a világot. Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, az egyetlen nő, aki újra elnyerte, az első nő, aki a párizsi egyetem professzora lett, és az első nő, akit saját érdemei alapján a párizsi Panthéonban temettek el. Sok áttörést pedig férje, Pierre 1906-ban bekövetkezett halála után ért el, aki egy forgalmas párizsi utcán megcsúszott és elesett az esőben, majd egy lovaskocsi elgázolta.

Érdemes elolvasni:

• Több mint 100 ezer ókori érmét találtak egy titkos raktárban
• Eredményes bizánci kormányzó lett a magyar trónkövetelő fiából