Képesek lehetünk a fénysebességnél gyorsabb dolgot építeni?
A sci-fi alkotások talán legismertebb vívmánya a térhajtómű, és ezáltal ihletve sokan próbálták már kitalálni, hogy egyáltalán lehetséges-e a fénysebességnél gyorsabban utazni. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy nem, de ha a térhajtómű nem is lehetséges, mi a helyzet a fénysebességnél gyorsabb kommunikációval?
A térhajtómű egy olyan hajtómű, amely képes egy űrhajót a fénysebességet meghaladó sebességgel hajtani. Itt rejlik azonban a probléma, ami a fénysebességnél gyorsabb utazás elérése, számol be a Universe Today.
Ennek megértésére számos kísérletet végeztek, többek között Bill Bertozzi az MIT-n elektronokat gyorsított fel. Megfigyelései alapján azok egyre nehezebbé váltak, amíg már nem lehetett tovább gyorsítani őket. Ha egyszer elérte a fénysebességet, végtelen mennyiségű energiára van szükség ahhoz, hogy egy tárgyat tovább gyorsítsunk. Az általa elért maximális sebesség a fénysebesség volt.
Más kísérletek során szinkronizált atomórákat vittek fel repülőgépek fedélzetére, és azt találták, hogy a nagy sebességgel való utazás után a földi referenciaórához képest az idő lassabban futott. A végeredmény az, hogy minél gyorsabban haladunk, annál lassabban telik az idő, és a fénysebességnél az idő megáll. Ha az idő megáll, akkor a sebesség is, ez pedig igen trükkös.
A fénysebességnél gyorsabb utazást félretéve számos potenciális térhajtómű-terv került felszínre, mint például az 1994-ben javasolt Alcubierre-hajtómű. A fénysebességnél gyorsabb utazást biztosító közös tényező azonban egy negatív energiának nevezett jelenség, amire bőséges mennyiségben van szükség.
A kvantummechanika tanulmányozása azt mutatja, hogy még az üres térnek is van energiája, és bármi, aminek kevesebb energiája van, mint az üres térnek, “negatív energiával” rendelkezik. A sok probléma közül az egyik az, hogy senki sem tudja, hogyan lehetne hatalmas mennyiségben negatív energiát előállítani a térhajtóművek működtetéséhez.
Olybá tűnik, hogy a térhajtómű még egy ideig távol van, de mi a helyzet a fénynél gyorsabb kommunikációval, működhetne az? A makroszkopikus objektumok, például űrhajók gyorsítása nagy mennyiségű negatív energiát igényel. De a kommunikáció, ahogy egy nemrégiben megjelent tanulmány kifejti, amely sokkal kisebb léptékben működik, kevesebb energiát emésztene fel. Valójában jóval kevesebbet, mint amennyi egy villámcsapásban van. Talán még izgalmasabb, hogy a mai technológiával képesek lehetünk kis mennyiségű negatív energiát is létrehozni.
Ez többek között úgy érhető el, ha a kommunikáció csatornázásához a negatív energia megfelelő konfigurációját és elosztását biztosítjuk. A tanulmány a negatív energia csőszerű elosztását javasolja úgynevezett hipercsövekben, lehetővé téve a görbületi buborékok gyorsítását és lassítását a szuperluminális (fénysebességnél gyorsabb) kommunikáció érdekében.
A nagy távolságokra történő kommunikáció eléréséhez speciális eszközök tervezésére és megépítésére lesz szükség, de ahogy a tanulmány szerzője, Lorenzo Pieri megállapítja: “izgalmas elképzelni a szuperluminális számítástechnikára képes mikrochipek gyártását”. Igen, ez egy izgalmas felvetés, de a gondolat, hogy a fénynél gyorsabb sebességgel küldjünk üzeneteket a kozmoszba.
Érdemes elolvasni:
