Az 1944. október 29 és 1945. február 13 között lezajlott Budapest ostroma jelentős károkat hagyott a városban. A főváros a felismerhetetlenségig károsodott, de a legnagyobb gondot a hidak megszűnése jelentette. Buda és Pest között megszűnt a kapcsolat, hiszen a Dunát keresztező hidak megsemmisültek az ostrom alatt.
A második világháború után Budapesten nem maradt ép híd. Ugyan ideiglenesen kompok és pontonhidak tudták helyettesíteni a közlekedést, de állandó megoldásra volt szükség. Ezt tetézte az akkoriban még kemény telek jelenléte, mikor is a dunai jégzajlás ellehetetlenítette az állandó kapcsolatot. Az állandó megoldás a Kossuth híd formájában materializálódott, amely a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze.
A Kossuth híd volt Budapest egyetlen hídja egészen 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd újramegnyitásáig. A hidat sikeresen felépítették kevesebb, mint egy év alatt. Ma már csak egy emléktábla őrzi emlékét az egykor létfontosságú hídnak a pesti rakparton.
Budapest elfeledett hídja
A Kossuth híd építése, amely egy félállandó híd volt, 1945. május 16-án vette kezdetét. A gyalogos forgalom számára 1946. január 15-én, míg az autóforgalom számára január 18-án nyitották meg a hidat. A mindössze 8 hónapig tartó építkezés hatalmas morális töltet volt az újrakezdéshez. Mivel az nyilvánvaló volt, hogy a Ferenc József hídon, azaz a Szabadság hídon tudják leghamarabb visszaállítani a forgalmat, így elsősorban a Margit híd és Lánchíd pótlására kellett megoldást találni.
Mistéth Endre és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, amelyet eredeti tervek szerint faszerkezettel építettek volna meg, de végül nagyrészt acélból készült el a híd, és később teljesen acélra cserélték. Tekintve, hogy a híd elég gyorsan és korlátozott nyersanyagokból épült, így természetesen megvoltak a maga korlátai. A teherbírása csekély volt, egy idő után autóbuszok nem hajthattak fel, majd a végén már csak gyalogosok használhatták a hidat.
A hidat mindössze 10 évre tervezték, és ennek megfelelően el is használódott. 1956-ra már jelentősen korlátozták a rajta áthaladó forgalmat, hiszen eddigre már nélkülözhetővé vált. 1960-ban végül lebontották a hidat, és a teljes munkálatokkal 1963-ra végeztek. A Kossuth híd még kétszer visszatért pontonhíd formájában 1973. augusztus 20-án, illetve 2003. március 15-én.
A híd rendkívüli sebességgel történő felépítése jelentős teljesítmény volt. A híd jogosan vált az újjáépítés és az újrakezdés szimbólumává. Az építőmunkásokat 1946-ban egy külön erre a célra létrehozott díjjal jutalmazták. Bár a hídra ma már nem sokan emlékeznek, sőt sokan azt sem tudják, hogy valaha létezett, Budapest történetének kulcsfontosságú eleme volt. Ez volt az első összeköttetés a kettévágott városban, amely elősegítette a háború utáni viszonyok normalizálódását.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Különleges hármas csillagrendszert találtak 5 ezer fényévre tőlünk
Rekonstruálták a bronzkori lándzsák harci használatát, az eredmény pedig meglepte a régészeket
Mely dinoszauruszok jelentenék ránk a legnagyobb veszélyt ma?
Megtalálhatták a Tejútrendszer ősi, ‘gonosz ikertestvérét’?
Félelmetes videó mutatja be a különböző kategóriájú hurrikánokat, és azt, hogy milyen pusztításra képesek
Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak