Egyiptom és Szudán határai között fekszik egy érdekes földterület, amelyet Bír Tauíl néven ismernek. Ez a lakatlan és kietlen vidék arról vált híressé, hogy egyetlen elismert szuverén állam sem követeli magának. Vizsgáljuk is, hogy hogyan maradhatott tulajdonos nélkül egy földterület, miközben folytonos háborúk zajlanak a világban a területért.
Bír Tauíl körülbelül 2060 négyzetkilométeren terül el Afrika északkeleti részén. A régiót száraz, sivatagos viszonyok jellemzik, ahol nincsenek jelentős emberi települések. Neve, amely arabul “magas kutat” jelent, habár víznek szinte nyomát sem lehet találni ezen a területen. Ennek a területnek a varázsa geopolitikai különlegességében rejlik, hiszen egyetlen országhoz sem tartozik.
A Bír Tauíl rejtélye az Egyiptom és Szudán közötti, a 20. századra visszanyúló határvitában keresendő. Az 1900-as évek elején a régió határainak kijelölését a gyarmatbirodalmak végezték. a britek intézték Szudán ügyeit, míg az egyiptomiak a saját területüket. Az eredmény a két nemzet közötti egyenes vonalú határ megállapítása volt, amely a 22. szélességikörön húzódott.
Azonban határvita alakult ki, mivel a helyi törzsek földhasználati jogai miatt 1902-ben újra húzták az 1899-ben meghúzott határokat. Ez alapján Bír Tauíl Egyiptom fennhatósága alá került, míg a Hala’ib-háromszög Szudán fennhatósága alá került. Az államok függetlenedése után ez természetesen vitához vezetett. Egyiptom ragaszkodik az 1899-es határokhoz, míg Szudán az 1902-es határokhoz. Ennek eredménye, hogy a Hala’ib-háromszöget mindkét állam sajátjának tartja, míg Bír Tauílt egyik sem.
A modern korban a határvita új jelentőséget kapott, mivel Egyiptom és Szudán is igényt tart a szomszédos területre, a Hala’ib-háromszögre. A Hala’ib-háromszög stratégiai fontossága arra késztette mindkét nemzetet, hogy lemondjon Bír Tauíl igényéről, mivel ez gyengítené jogi helyzetüket a nagyobb határvitában. Gyakorlatilag mindkét állam feláldoztat Bír Tauílt, hogy megszerezhessék a stratégiailag fontosabb Hala’ib-háromszöget.
Senki földje
Mivel Bír Tauílnak nincs hivatalos igénylője, ezért a területet “terra nullius”-nak, azaz “senki földjének” nevezik. Ez a ritka jelenség a saját mikronációk vagy alternatív társadalmak létrehozására törekvő egyének fantáziáját is megmozgatta. Az évek során különböző kalandorok kikiáltották magukat Bír Tauíl uralkodóinak, zászlókat tűztek ki és alkotmányt készítettek nemzeteik számára.
Bír Tauílnak jelenleg nincs állandó népessége. Néha az Ababda és Bishari törzsek átkelnek a területen, illetve a múltban legeltettek is itt állatokat. Ezenkívül aranybányászok kezdtek bányászni a területen, természetesen sikertelenül. Technikailag a terület lakható, de az éves átlaghőmérséklet 20 Celsius-fok körül van, amely nyár közepén 45 Celsius-fokot is elérheti. A terület lakhatatlan természete és nyersanyag hiánya miatt valójában senkinek sem fontos ez a terület.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
