Így birkózik meg véglegesen Finnország a nukleáris hulladék problémájával

A délnyugat-finnországi Olkiluoto szigetén 450 méterrel a felszín alatt valami egészen hihetetlen épült. A barlangot vagy üreget jelentő finn Onkalo szót találóan választották a világ első örök nukleáris hulladék tárolóhelyének. Az elmúlt két évtizedben Finnország élen járt az atomenergiával kapcsolatos egyik legsürgetőbb kihívás, a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésének kezelésében.

Onkalo a nukleáris hulladék elhelyezésének régóta húzódó problémájának finn módra történő megoldása. Az 1 milliárd euróból épült létesítmény egy olyan geológiai tároló létesítmény, amelyet a magasfokú nukleáris hulladék biztonságos tárolására terveztek. Mindezt olyan hosszú időn keresztül, amely az emberi elme számára már-már felfoghatatlan.

Az eddigi tároló létesítményektől eltérően az Onkalo nem átmeneti megoldás. A létesítményt aprólékosan megtervezték, hogy állandó és biztonságos tárolóhelyet biztosítson az elhasznált nukleáris hulladék számára. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elismerően nyilatkozott Finnország eredményéről, és megjegyezte, hogy az úttörő lépést jelent a nukleáris hulladékok felelősségteljes kezelésére irányuló globális erőfeszítésekben — írja a BBC.

Hogyan működik az Onkalo?

Az Onkalo tároló a KBS-3 koncepción alapul, amelyet a svéd nukleáris üzemanyag- és hulladékkezelő társasággal együttműködésben fejlesztettek ki. A koncepció egy többszörös akadály rendszert foglal magában. Ez a kiégett fűtőelemeket réz tárolókba zárják, majd ezeket vízelnyelő bentonit agyagba csomagolják, és stabil alapkőzetbe vájt alagutakban temetik el őket.

Azért Olkiluoto szigetére esett a választás, mert geológiai stabil és alacsony a szeizmikus aktivitás a környéken. Az onkalói kőzet közel kétmilliárd éves, amely erős természetes gátat képez a potenciális környezeti veszélyekkel szemben. A meglévő atomerőművek közelsége szintén hozzájárult a helyi elfogadottsághoz. Így a nukleáris projektekkel kapcsolatban gyakran felmerülő “az én kertemben nem” mentalitás sem jelentett kihívást.

Bár Onkalo dicséretet kapott innovatív megközelítéséért, a projekt nem mentes a vitáktól és ellentmondásoktól. Az egyik jelentős probléma az ötvözetlen réz tartályok korrózióállósága körül forog. A Svéd Királyi Technológiai Intézet kutatói kétségeket fogalmaztak meg a tartályok hosszú távú tartósságával kapcsolatban. Attól tartanak, hogy a réz még légmentes környezetben is korrodálódhat.

A Posiva, az Onkaloért felelős vállalat kiterjedt kutatásokat végzett ezen állítások cáfolására, hangsúlyozva a többszörös védelmi rendszer biztosságát. Az ellentmondó bizonyítékok ellenére Finnország és Svédország is hasonló tervekkel halad előre.

Onkalo körülbelül két év múlva kezdi meg működését, és várhatóan Finnország öt atomerőművében keletkező összes nukleáris hulladékot képes lesz befogadni azok teljes életciklusa alatt. A létesítmény az előrejelzések szerint 100-120 év alatt telik majd meg, amely után az alagutakat lezárják, és a felszínt helyreállítják. Ezután a létesítmény a tervek szerint vagy 100 000 éven át biztonságban tartja majd az elzárt hulladékot.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• VIDEÓ: A földi pokolba ereszkedett és földönkívüli élet jeleit találta egy kanadai kutató
• Mindannyian tévedtünk? A centrifugális erő tulajdonképpen nem is létezik!