Európa első nagy civilizációja, a minószi
Az Égei-tenger peremén fekvő Kréta szigete adott otthont a rendkívüli minószi civilizációnak, amely a bronzkorban a kifinomultság megtestesítője volt.
Elfeledett örökségük feltárása Arthur Evans angol régész érdeme, akinek fáradhatatlan erőfeszítései révén került elő a legendás Knósszosz palotája. A minósziak, akik a Minótaurosz-legenda Minósz királyáról kapták a nevüket, fejlett tengeri képességekkel rendelkeztek, és termékeny tengeri kereskedelmet folytattak Anatóliával, Föníciával, Görögországgal, Egyiptommal és Afrikával.
A minósziak Kr. e. 3000 körül elsajátították a mezőgazdaságot, és fellendülésüket követően gyönyörű művészeti alkotásokat hoztak létre, amelyek a nők kecsességét és a férfiak atlétikusságát ábrázolták, számol be az Ancient Origins.
Annak ellenére, hogy a kalózok ellen harcosokkal védekeztek, társadalmuk a sport és a fizikai fejlődés békés elfoglaltságai felé hajlott. A palota alatt található labirintus felfedezése egy rejtélyes adalékot jelentett egyébként is gazdag történelmükben, az érméken pedig a Minótaurosz ábrázolásaival.
Tragikus módon a földrengések és a Szantorini vulkán kataklizmikus kitörése Kr. e. 1750 körül a bukásukat jelentette. Platón, akit a minósziak fejlett civilizációja inspirált, később megalkotta Atlantisz történetét.
Míg Atlantisz mítosz maradt, a minósziaknak mint az első európai civilizációnak valódi hatása még mindig fennáll, mivel kulturális pompájuk hatással volt a későbbi társadalmakra, és elősegítette a bronzkorban a kultúrák közötti cseréket.
Érdemes elolvasni:
