Sötét legendáról árulkodik a Pompeiiben talált 13 apró szobor

Pompeii vulkanikus törmelékei között a régészek több mint egy tucat apró szobrot találtak, amelyek közül néhány egy sötét és fordulatos mítoszt ábrázolhat.

Az ereklyéket a Pompeii Régészeti Park kutatói nemrégiben találták a Léda és a hattyú házának maradványai között Pompeiiben, az ókori római városban, amelyet közel 2000 évvel ezelőtt egy vulkánkitörés pusztított el.

A házat, amelyet a régészek először 2018 és 2019 között tártak fel a Nagy Pompeii Projekt részeként, a villában található, elképesztően jól megőrződött freskóról nevezték el, amely egy mítoszt ábrázol, amelyben Zeusz hattyú alakot öltött és megerőszakolta Lédát, a spártai királynőt.

A romváros ezen részén még mindig folynak az ásatások, és még mindig lenyűgöző felfedezéseket tesznek. A 13 terrakotta figurából álló gyűjteményt nemrégiben fedezték fel mintegy 2 méteres habkő, azaz porózus vulkáni kőzet alatt, amely akkor keletkezik, amikor a vulkánból nagyon magas víz- és gáztartalmú láva ömlik ki.

Pompeii furcsa legendáknak is otthont ad

A kutatók azt gyanítják, hogy az alakok némelyike Kübele és Attisz mítoszát ábrázolhatja. Ez a különös és csodálatos történet az anatóliai, mai Törökországban található fríg kultúrában gyökerezik, bár az ókori görög és római kultúrában is volt némi jelentősége.

A mesének többféle újramondása létezik, de a legdrámaibb talán a legérdekesebb. A történet szerint Kübelé, a termékenységgel és a természettel kapcsolatos hatalmas és istenanya beleszeret egy jóképű fiatalemberbe, Attiszba. Attisz azonban másba lesz szerelmes, ami miatt Kübelé féltékenységében feldühödik. Ezzel pedig őrületbe kergeti Attiszt, aki egy fenyőfa alatt kasztrálja és megöli magát.

A lelkiismeret-furdalástól felemésztett Kübelé meggyőzi az isteneket, hogy Attiszt változtassák át egy lila virágokkal körülvett fenyőfává, hogy örökké élhessen. Ezt gyakran az élet ciklikusságának, az újjászületésnek és az évszakok megújulásának allegóriájaként értelmezik.

Bár a görög-római világ tele volt ilyen bizarr történetekkel, Pompeii valósága talán még a kitalációnál is drámaibb.

Az ókori római város megsemmisült, amikor Kr. u. 79-ben kitört a Vezúv, és több ezer embert ölt meg a településen és a közeli Herculaneum, Oplontis és Stabiae városokban. A kitörés több mint 6 méternyi hamut és egyéb vulkáni törmeléket zúdított a térségre. Bármennyire is pusztító volt, ez őrízte meg évszázadokon át a településeket, és ma csodálatos betekintést nyújt az ókori rómaiak mindennapi életébe.

Pompeii talán leginkább az ikonikus maradványokról ismert, amelyek a város lakóit mutatják szörnyű haláluk idején. Ezek a tárgyak azonban valójában nem az ókorból származó megkövesedett maradványok, hanem a régészeti lelemény 19. századi művei.

Érdemes elolvasni:

• Hol lehet, és mi történt Mu elveszett kontinensével?
• Különleges régészeti lelet: 1,3 méter hosszú az 500 éves kard, de a gazdája is hatalmas volt