Új kutatások szerint Európa legkorábbi városai, különösen a mai Ukrajna és Moldova területén, a Trypillia kultúra 6000 évvel ezelőtti települései túlnyomórészt vegetáriánus életet éltek. Ezek a gigantikus kör alakú városok, amelyek nagyobbak voltak, mint koruk bármely más települései, akár 15 000 embernek is otthont adhattak.
Ezen városok fenntartásához kifinomult élelmiszer- és legelőgazdálkodásra volt szükség. Frank Schlütz paleoökológus és a németországi Christian-Albrechts-Universität munkatársai által írt tanulmány megkérdőjelezi az eddigi feltételezéseket. A Trypillia társadalmak által háziasított állatokat i. e. 4200 és 3650 között elsősorban a trágyájukért, nem pedig a húsukért becsülték. A Trypillia maradványokból származó fogak, csontok és talaj nitrogénizotópos elemzése arra utal, hogy a korai európai földművesek inkább növényialapú étrendet követtek. Olyan növényi eredetű táplálékok alapozták meg a táplálkozásukat, mint például a borsó, lencse és gabonafélék.
A legnagyobb korai európai városok vetekedtek a termékeny félhold városaival. A legnagyobb ilyen városok akár több száz focipályának megfelelő méretekkel rendelkezhettek. Ezeknek a városoknak az ellátásához valóban kifinomult módszerekre volt szükség, így az élelmiszergazdálkodást nem lehetett félvállról venni.
Mire használták a szarvasmarhákat?
A szarvasmarhák, juhok és kecskék kulcsfontosságúak voltak a rendszerben. Elsősorban a termőföldek trágyázására használták őket. A bekerített legelőkön tartott állatok borsót és gabonát fogyasztottak, hozzájárulva a terméshozam javulásához. A csordákat nem vágták le nagy mennyiségben húsért, mivel ez egy értékes erőforrást kimerített volna, és megzavarta volna a gondosan kiegyensúlyozott mezőgazdasági rendszert. Emiatt a hús kifejezetten ritka volt az étlapon, és csak különleges esetekben fogyasztották. A korábbi becslésekkel ellentétben az állati termékek a Trypillia étrendjének mindössze 8-10 százalékát tették ki. A kutatók azt feltételezik, hogy időnként előfordulhatott húsfogyasztás, különösen a kis állatokból készült ételek esetében. A szarvasmarhák ugyan fontos szerepet játszottak a korai települések életében, de a marhahús már nem. A szarvasmarhák legfontosabb szerepe a trágyatermelésben mutatkozott meg.
A Trypillia településeket koncentrikus kör alakú kialakítással rendelkeztek. A házak sorait folyosók vagy utcák választották el egymástól. A település közepén pedig egy nagyobb nyílt terület helyezkedett el. Az önfenntartó rendszer lehetővé tette, hogy egyes települések több mint 150 éven át letelepedjenek. Ez stabil otthont biztosított a gazdák több generációja számára is. A “tápanyagokkal való bölcs gazdálkodás” megakadályozta a természeti erőforrások túlzott kiaknázását. A fenntartható és tápláló, zöldségalapú étrendet támogató fejlett mezőgazdasági technológia ellenére a Trypillia-kultúra végül i. e. 3000 körül hanyatlani kezdett, és el is tűnt. Különböző elméletek szerint a pusztulásuk lehetséges okai között voltak pusztító erők, politikai feszültségek vagy éghajlati változások — írja a Science Alert.
A felfedezés megkérdőjelezi a korai mezőgazdasági társadalmakkal kapcsolatos feltételezéseket. Rávilágítva a társadalmi és politikai tényezők fontosságára a civilizációk felemelkedésében és bukásában. Robert Hofmann régész szerint a társadalmi feszültségek, amelyek valószínűleg a növekvő egyenlőtlenségekből eredtek, arra késztethették az embereket, hogy a nagy településeket elhagyják, és kisebbeket építsenek.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
