Az élet építökövei a Vénusz kénsavfelhőit is kibírják

Nem mondunk újat azzal, hogy a Vénusz nem embernek való vidék. A légköri nyomás és a hőmérséklet olyan magas, hogy azonnal kilapítana és megsütne. Sokkal elviselhetőbb a bolygó felhőiben, trópusi klímával és földi hőmérsékletekkel, itt viszont a kénsav lenne kicsit zavaró.

Nyilvánvaló, hogy ez egy barátságtalan hely számunkra bárhol, de vajon képes lenne bármilyen élet túlélni? Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy legalábbis az alapvető alkotóelemei érintetlenek maradhatnak, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Az élet alapjai a Vénusz körülményeit is kibírnák?

A Sara Seager professzor és fia által vezetett csoport az aminosavakat kutatta, a fehérjék építőköveit, amelyek létfontosságúak az élethez. A csapat arra volt kíváncsi, hogy a rendkívül savas környezet hogyan hat ezekre a molekulákra. Az eredmények szerint vizsgált 20 aminosavból 11 nem változott, további nyolc pedig csak az oldalláncukban módosult, miután négy hétig rendkívül magas kénsav-koncentrációban tartották őket.

Ez a legújabb munka Seager korábbi tanulmányát követi, amely a nukleinsavbázisok kénsavban való stabilitásáról szólt. Ezek alkotják a DNS-t és az RNS-t. Ezek is sértetlenül túlélhetik a Vénusz felhőinek szélsőséges környezetét.

A koncentrált kénsav kémiai tulajdonságai olyannyira eltérnek a vízétől, hogy az eredmények váratlannak tűnhetnek. Eredményeink segítenek megkérdőjelezni az asztrobiológiai és biológiai közösségekben uralkodó tévhitet, miszerint a szerves vegyi anyagok egységesen instabilak a koncentrált kénsavban.

A kémiai stabilitás nem egyenértékű az élettel, azonban a kutatók rögtön másképp állnak hozzá az eddig lehetetlennek hitt jelenséghez. A Vénusz felhőinek lakhatósága a foszfin kimutatása rengeteg vita tárgya. A molekulát a földi életformák termelik, de nem világos, hogy ott mi hozza létre.

Ahhoz, hogy megértsük, mi folyik, vagy folyhat a Vénusz felhőiben, oda kell utaznunk. A Naprendszer második bolygójára már több küldetést is terveznek. Az első egy magánprojekt lesz jövőre, de a NASA és az Európai Űrügynökség is a bolygó tanulmányozását tervezi a következő évtizedben.

“A Vénusz elérhető távolságban van, ami lehetővé teszi, hogy űrmissziókkal közvetlenül vizsgáljuk felhőrészecskéit” – írják a szerzők a tanulmányban. “Valószínűleg szükség lesz a Vénusz légköréből származó minták visszaküldésére ahhoz, hogy megállapítsuk az élet jelenlétét, ha egyáltalán létezik ott.”

Érdemes elolvasni:

• ‘Miért ég a Nap, ha nincs oxigén a világűrben?’
• A gravitációs hullámok megmutathatják az univerzum első percét is