Milyen szaga/illata van a világűrnek?

Az űr, bolygóközi és csillagközi kémiai folyamatainak köszönhetően, különleges és szokatlan aromákkal bír. Persze, ezeket az illatokat csak elképzelhetjük, mivel az űr légmentes vákuum, így technikailag semmi sem érezhető meg benne, és az ottani szagok megfigyelése a Földön történik.

Az űrhajósok azonban érdekes szagokról számolnak be, amelyek a kozmikus környezet miatt alakulnak ki. Például az Apollo holdraszállások során az űrhajósok azt észlelték, hogy visszatérve a zsilipbe, a holdraszálló fedélzetén édeskés, puskaporszerű szagot éreznek. Az űrséták után pedig az űrhajósok lőporszagot, ózont és égett steak illatát érzik.

De mi okozza ezeket az űrillatokat?

Az egyik elmélet szerint az űrhajósok űrruháján az oxigénatomok megtapadnak, majd amikor visszatérnek a zsilipbe, ezek az oxigénatomok molekuláris oxigénné alakulnak, létrehozva ózont. Emellett a policiklikus aromás szénhidrogének, például az égett ételek illatát adó PAH-ok is előfordulnak az űrben, amiket az űrhajósok magukkal hozhatnak.

A NASA komolyan veszi az űrben fellelhető szagokat, és például 2008-ban megbízta Steven Pearce-t, az Omega Ingredients vegyészt, hogy rekonstruálja az űr illatát a kiképzés alatt álló űrhajósoknak. Fontos, hogy az űrhajósok megkülönböztessék az űrruhájukon lévő szagokat a potenciális veszélyes vegyi anyagoktól.

Az űr illata tehát nem csupán kíváncsiság kérdése, hanem az űrhajósok biztonsága szempontjából is fontos kérdés, írja a space.com.

Büdös üstökösök és egyéb érdekességek

A Föld közeli űr szagának ismeretében merül fel a kérdés, vajon milyen illatok jellemzik távolabb lévő területeket is. Amikor az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája találkozott a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökössel, az üstökösben számos különböző molekulát azonosítottak, például kénhidrogént, ammóniát, hidrogén-cianidot és formaldehidet. Bár ezek kellemetlen illatokat eredményezhetnek, az üstökös túlnyomó része vízgőz és szén-dioxid.

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán, érdekesebb légkörrel rendelkezik. Habár a hideg és oxigénhiányos környezet nem teszi lehetővé az illatok érzékelését, a Cassini űrszonda azonosított egy olyan vegyi anyagot a Titán ködös légkörében, amely a kőolaj szagát adja. Ez a molekula a policiklusos aromás nitrogén heterociklusok közé tartozik.

Egy piás gázfelhő

Színkompozit kép a Galaktikus Központról és a Sagittarius B2-ről az ATLASGAL felmérés alapján. A Tejútrendszer középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amely több mint négymilliószor nagyobb tömegű, mint a mi Napunk. Körülbelül 25 000 fényévre van a Földtől. A Sagittarius B2 (Sgr B2) a Tejútrendszer egyik legnagyobb molekuláris gázfelhője.

A Sagittarius B2, a Tejútrendszer középpontjától kevesebb mint 400 fényévre lévő, csillagkeletkezési gázból és porból álló óriási csillagközi molekuláris felhőben mindenféle aromás kémia folyik. Egyrészt rengeteg alkoholt tartalmaz, többek között vinil-alkoholt, metanolt és etanolt, ami a sörben is megtalálható.

A csillagászok 2009-ben a Sagittarius B2-ben az etil-formiát molekulát is kimutatták. Az etil-formiát az a vegyi anyag, amely a málnának és a rumnak édes illatot kölcsönöz, így ha galaxisunk középpontja sörgyárszagú is, legalább kellemes lesz.

Tehát, ha valaki valaha is utazni szeretne az univerzumban, készüljön fel az egyedi és változatos szagokra.

Írtunk már arról korábban, hogy meddig bírnád és mi történne a testeddel, ha űrruha nélkül mennél űrsétára, olvasd itt a cikket.

Érdemes elolvasni: Hazugságok a világűrről, amiket Neked is mondtak már