A férfi, aki soha életében nem látott nőt

Az Athosz-hegy nyugodt magányában egy Toloto Mihailo nevű görögkeleti szerzetes a külvilág látványától izoláltan élt. Az 1856 körül született Tolotonak korán tragédiával kellett szembenéznie, amikor édesanyja nem sokkal a születése után elhunyt. Az Athosz-hegy tetején lévő kolostor lépcsőjén magára hagyva ez a jámbor lélek a vallásban talált menedékre, egy egészen különleges helyen.

Tekintve, hogy apja nem volt, a családja pedig nem jelentkezett a gyermekért, így kolostorba fogadták. Az őt befogadó kolostor falai között nevelkedett Toloto, és egész életében nem merészkedett ki a kapun kívülre. Az Athosz-hegy szigorú életmódja, valamint egy 1060-as törvény, amely megtiltotta a nők és állatok jelenlétét, érdekesen alakította a szerzetes életét. Ez a ma is érvényben lévő törvény a szerzetes egész életére kihatással volt. Ő sosem hagyta el a kolostort, nő pedig nem is mehetett a kolostor közelébe.

Az Edinburgh Daily Courier 1938. október 29-i beszámolója megragadja Toloto egyedülálló életének lényegét. A cikk arról számolt be, hogy 82 éves korában elhunyt Mihalio Tolotos, a férfi, aki sosem látott nőt. A cikk arról is beszámol, hogy különleges temetést rendeztek neki, mert úgy tartották, ő lehetett az egyetlen ember a világon, aki nem látott nőt.

Egy férfi élete nők nélkül

Toloto élete az ősi hagyományok fennmaradásának bizonyítéka volt az Athosz-hegyen. Elvonultságában soha nem találkozott olyan modern csodákkal, mint az autók, a repülőgépek vagy a filmek. A szerzetes olyan világban élt, amelyet nem érintettek a másokat sújtó gyors változások. A külvilág zavaró tényezőitől távol, az imádságnak szentelte magát, ami az Athosz-hegyi szerzetesek által dédelgetett aszketikus értékeket tükrözte.

Amikor Toloto 82 éves korában elhunyt, az Athos-hegyi szerzetesek különleges temetésben részesítették. Mivel szerzetestársai úgy vélték, hogy ő az egyetlen férfi a világon, aki úgy élt és halt meg, hogy nem pillantott meg nőt. Temetésének ünnepélyessége a mély tiszteletről árulkodik, hiszen a szerzetes tényleg egész életében csak is a vallásnak élt.

Az Athosz-hegy, amelyet “Szent Hegyként” is emlegetnek, az ortodox kereszténység egyik bástyája. Húsz kolostornak ad otthont, és a Görög Köztársaságon belül autonóm államként kormányozzák. A kilencedik század óta a spiritualitás központja. Több mint kétezer, különböző országokból származó szerzetes választotta az aszketikus életet Athoszon, elszigetelve a határain túli nyüzsgő világtól.

Az UNESCO elismerte az Athosz-hegy kulturális és spirituális jelentőségét, és 1988-ban a világörökség részévé nyilvánította. A kolostorokban felbecsülhetetlen értékű műkincsek, köztük ritka könyvek, ősi dokumentumok és műalkotások találhatók, így a történelmi és vallási örökség kincsesbányája.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• 5 antik civilizáció, ahol tejben-vajban fürösztötték az állatokat
• Ez az 5 dolog minden mitológia kötelező eleme