A hidegháború csúcspontján a Szovjetunió egy olyan technológiai csodát mutatott be, amely félelmet keltett a nyugati világ szívében: a Mikojan-Gurevics MiG-25-öst, más néven Foxbatot. Ez a szuperszonikus elfogó- és felderítő repülőgép, amely a Szovjetunióban született meg az 1960-as évek elején, a szovjet katonai képességek és stratégiai befolyás szimbólumává vált.
A MiG-25-öst titokzatosság jellemezt, amikor először jelent meg a világ színpadán. A nyugati hírszerző ügynökségek buzgón gyűjtöttek információkat erről a “megfejthetetlen szörnyetegről.” Azt állították, hogy sokoldalú, rendkívül erős és az égboltot teljesen uralja. A MiG-25 puszta jelenléte a szovjet arzenálban elég volt ahhoz, hogy a modern repülőgépek, mint például a Blackbird SR-71, ne lépjenek be a szovjet légtérbe.
A MiG-25-öst övező misztikum akkor érte el tetőpontját, amikor 1976. szeptember 6-án egy MiG-25-ös Japán felett megjelent, és leszállt a Hokkaido szigetén található Hakodate repülőtéren. A nyugati világ, és különösen az Egyesült Államok még soha nem látta ezt a félelmetes repülőgépet. A MiG-25 kétmotoros kialakításával, megnövelt hatótávolságával és fejlett tulajdonságaival maradandó benyomást tett a katonai stratégákra és a repülés szerelmeseire egyaránt.
Az égi bestia
A két függőleges farokszárnyával vizuálisan is megkülönböztethető MiG-25 négyzet alakú repülőgépvázzal büszkélkedhetett. Két Tumansky R-15B-300-as utánégető turbóhajtóműve lenyűgöző tolóerőt produkált. Lehetővé tette a Foxbat számára, hogy nagy magasságban elérje a 3000 km/h maximális sebességet, ami 2,83 Mach-nak felel meg. A repülőgép hatótávolsága, szolgálati magassága és emelkedési sebessége ugyanilyen figyelemre méltó volt, és számos világrekordot állított fel a sebesség és a magasságkülönbség tekintetében.
Ahogy a MiG-25 szolgálatba állt, képességeit az Egyiptom és Izrael közötti 1967 és 1970 közötti katonai konfliktusban tették próbára. A MiG-25R és a MiG-25RB változatok kulcsfontosságú szerepet játszottak a felderítő és bombázó bevetésekben. A MiG-25RB különösen a Szovjetunió előremutató megközelítését mutatta be a felderítő-bombázó komplexum koncepciójának bevezetésével, amely évekkel megelőzte korát. Az 1971 és 1972 közötti teszteken az izraeli hadsereg nem is tudta megfejteni, hogy pontosan milyen géppel állnak szemben.
A MiG-25 történetének egyik legdrámaibb pillanata 1976 szeptemberében történt, amikor Viktor Belenko hadnagy egy MiG-25-össel Japánba disszidált. Ez az árulás felfedte a repülőgép titkait is az ellenségek előtt, és a Szovjetunióban a repülőgép gyors korszerűsítéséhez vezetett. Ezt követően törölték a további MiG-25-ösök gyártására vonatkozó terveket, mivel a fegyverkezési verseny a légierőben egyre fokozódott.
A kihívások és a leleplezések ellenére a MiG-25 öröksége az utódjában, a MiG-31-ben élt tovább. A fejlett érzékelőkkel, erős radarral és továbbfejlesztett hajtóművekkel felszerelt MiG-31 örökölte elődje előnyeit, és továbbra is jelentős szerepet játszott a hidegháború fegyverkezési versenyében.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
