Életet találni a Marson a lehető legrosszabb fejlemény lenne számunkra

A Fermi-paradoxon egyre többször hangzik el tudományos berkekben, de ha nem ismerős, akkor itt van dióhéjban: Mivel nagy a valószínűsége annak, hogy létezik idegen élet odakint az univerzumban, miért nem ad jelet magáról senki, és miért nem vesszük fel egymással a kapcsolatot? Mi van akkor, ha a Mars is otthont adott egykor az életnek?

Ha ennyi más civilizáció létezik odakint, valószínűleg sokkal fejlettebbek is, mint mi, mivel az univerzum már olyan régóta létezik, miért nem teszik azt, amit mi? Miért nem küldenek ki szondákat és miért nem keresik kétségbeesetten az élet más jeleit, teszi fel a kérdést az IFLScience?

Az egyik ötlet a Nagy Szűrő. A hipotézis szerint mielőtt az idegen civilizációk eljutnának arra a pontra, hogy képesek legyenek elhagyni a naprendszerüket és elkezdeni a galaxisuk gyarmatosítását, valami megakadályozza őket ebben, különben a saját Tejútrendszerünkben látnánk erre bizonyítékot.

Nem tudjuk, hol az akadály, ahol minden civilizáció elbukhat

Hogy ez az akadály a többsejtű élettől a szerszámokat használni tudó állatokig, vagy onnan, ahol most vagyunk, a galaxis felfedezéséig következik be, egyszerűen nem tudjuk.

Ez azért olyan érdekes, mivel nem tudjuk, hogy túl vagyunk-e már a nehezén, vagy ez a jövőnkben fog megtörténni. Lehet, hogy a legtöbben nem jutnak túl az egysejtű életen, és máris nyert ügyünk van? De könnyen lehet, hogy később mi is el fogjuk pusztítani magunkat, mielőtt képesek lennénk elhagyni a Földet. Talán háború vagy az erőforrásaink elhasználása miatt, mielőtt elmenekülhetnénk bolygónkról?

Néhány filozófus és tudós felvetette, hogy ha életet találnánk például a Marson, az nem lenne jó jel arra nézve, hogy hol vagyunk a Nagy Szűrőhöz képest. Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora reméli, hogy a földönkívüli élet keresése során nem találunk semmit.

Ha nagyon egyszerű életformákat találnánk – érvelt Bostrom az MIT Technology Review-ban 2008-ban megjelent cikkében –, akkor arra következtethetnénk, hogy a szűrő valamikor az élet ezen pontja után következik be. Ha többsejtű életet találnánk, az leszűkítené az időszakot, ahol a Nagy Szűrő bekövetkezhet.

Jó lenne tudni, hogy a legnehezebb részén már túl vagyunk

Bostrom úgy véli, hogy ahhoz, hogy leszűkítsük a kört, meg kell vizsgálnunk a földi életet, hogy lássuk, mely lépések valószínűtlenek. “Az egyik kritérium az, hogy az átmenetnek csak egyszer kell megtörténnie. A repülés, a látás, a fotoszintézis és a végtagok mind többször is kifejlődtek itt a Földön, és így kizártak.”

Azzal is érvelt, hogy az olyan evolúciós jellemzők, amelyek hosszú időbe teltek, mire az előfeltételek teljesülése után is bekövetkeztek, azt jeleznék, hogy ez az evolúciós lépés valószínűtlen, például az élet eredeti kialakulása. Az állatoktól az emberig tartó lépés geológiai szempontból viszonylag rövid idő alatt történt, ami arra utal, hogy gyenge jelölt a Nagy Szűrő eseményre.

Ha a Marson gerincesekre utaló bizonyítékokat találnánk – nagyon valószínűtlen, de álmodhatunk –, úgy vélte, az szörnyű hír lenne, mivel azt sugallná, hogy a Nagy Szűrő nagy része még a jövőnkben van, és szembe kell néznünk azzal a valószínűséggel, hogy kihalunk, mielőtt technológiailag elég érettek lennénk ahhoz, hogy beutazzuk a galaxist.

Egy ilyen felfedezés megsemmisítő csapás lenne. Messze ez lenne a legrosszabb hír, amit valaha újságok címlapjára nyomtattak

– írta Bostrom.

Ezért remélem, hogy űrszondáink csak kőzeteket és élettelen homokot fedeznek fel a Marson, a Jupiter Europa nevű holdján, és mindenhol, ahol csillagászaink keresnek. Ez életben tartaná az emberiség nagyszerű jövőjének reményét.

A Fermi-paradoxonra sok más lehetséges megoldás is létezik, amit érdemes megvizsgálni, ha Bostromnak igaza van, az azt jelenti, hogy a fejlett civilizációk bizonyítékának megtalálása jó hír, de a saját Naprendszerünkben önállóan kifejlődött élet rossz szakaszainak megtalálása a lehető legrosszabb hír lenne, amit kaphatnánk.

Érdemes elolvasni:

• Metánt ‘böfög’ a Mars, de mit jelent ez az élet szempontjából?
• Mi történne velünk, ha a Mars és a Jupiter pályát cserélne?