Valóban olyan lakható a lakhatósági zóna, mint eddig gondolták?
A víz amelyre az életnek szüksége van, amely lakhatóvá tesz egy világot, amely univerzális oldószerként szolgál mindazon számtalan és fantasztikusan bonyolult kémiai reakcióhoz, amely megkülönböztet minket a földtől és a szikláktól, csak egyetlen formában létezhet: folyékony formában.
A világegyetemünkben található víz nagy része alkalmatlan az életre, számol be a Universe Today. Egy része megfagyott, a többi pedig elpárolgott.
Ahhoz, hogy a víz folyékony legyen, különleges helyen kell léteznie egy csillag körül. Nem szabad hideg helyen lennie ahhoz, hogy megfagyjon, és nem szabad túl meleg helyen lennie ahhoz, hogy elpárologjon. Leegyszerűsítve, a csillagászok által lakhatósági zónának nevezett területen belül kell lennie.
A lakhatósági zóna minden csillag esetében más és más a galaxisban, mivel nincs két egyforma. A legkisebb vörös törpék tömege alig tizede a Napénak, fényességük ezerszer gyengébb. A legnagyobbak hatalmas fenevadak, száz vagy annál nagyobb naptömegűek és olyan fényesek, hogy szabad szemmel több ezer fényév távolságból is láthatók.
Nem csak a Föld van a Nap lakhatósági zónáján belül
Minden csillag körül egy egyszerű szabály érvényesül, mégpedig az, hogy a fény intenzitása, és mindaz a melegség és kényelem, amit hoz magával, a forrástól való távolság négyzetével csökken. Egy kétszer olyan messze lévő objektum fényereje a negyedét éri el, négyszeres távolságban ez a fényerő tizenhatodára csökken, és így tovább. Ezért van az, hogy a Plútó, annak ellenére, hogy csak mintegy harmincszor távolabb van a Naptól, mint a Föld, még a legfényesebb időszakban is véget nem érő félhomályt kénytelen tapasztalni.
Ha túl messze vagyunk a csillagtól, a hőmérséklet túl hideg, és a víz megfagy. Ha túl közel vagyunk, akkor a víz szabadon, gázként kóborolhat. A kettő között, a csillag tömege, kora és fényessége által meghatározott sávban helyezkedik el a lakhatósági zóna, ahol egy bolygó képes – nagyon fontos, hogy csak képes – folyékony halmazállapotú vizet befogadni a felszínén.
Folyékony víz a Naprendszer peremén?
A mi Napunk esetében a lakhatósági zóna a Vénusz pályáján belülről egészen a Mars pályáján túlra terjed. Három bolygó tökéletesen helyezkedik el Napunk meleg ölelésében, és mégis csak egy bolygón van élet. Mi történt? Mi tette a mi bolygónkat ilyen különlegessé, vagy ilyen szerencséssé? Lehetetlen biztosan megmondani, mert a lakhatóság lehetősége nem ígéret.
Van azonban egy másik hely, ahol tudomásunk szerint folyékony víz is létezhet. Ironikus módon pont a külső Naprendszer fagyott holdjain. Ott, a több száz kilométer vastag fagyott jég alatt folyékony vízzel teli óceánok ülnek, amelyekben több folyékony víz található, mint a Föld felszínén. Ott a lakhatóság nem a Nap sugarain múlik, hanem az olvadt magjukból áradó hőn, amelyet a körülöttük keringő óriásbolygók gravitációs torzítása hajt. Az élet kialakulásának ott is jó esélye lehet, a sötétség olyan helyein, amelyeket a Nap soha nem érhet el, még akkor is, ha az ottani világok a hagyományos definíció szerint nem lakhatóak.
Érdemes elolvasni:
