Látványos videón a földrészek mozgása, amellyel a jövőbe is betekinthetünk

A dolgok változnak, ezalól a kontinensek sem képeznek kivételt. Az összes földrész lassan közeledik a többiekhez, vagy éppen távolodik tőlük.

Bárhol is legyünk most a bolygón, a 350 millió évvel ezelőtti lakcímkártyánkon a Pangea kontinens neve szerepelt volna. Az első kettéválás a jura korszak közepén következett be, és két félteke, az északi Laurázsia és Gondwana alakult ki.

Ahogy az Open Culture cikke megjegyzi, 175 millió évvel ezelőtt Afrika és Dél-Amerika már hasonlított a mai formájukra. Észak-Amerikának, Ázsiának és Európának egy kicsit tovább kellett “a sütőben maradnia”, ismerős formáik 150 és 120 millió évvel ezelőtt kezdtek kialakulni. India pedig még később, mintegy 100 millió évvel ezelőtt vált le “anyakontinenséről”, Gondwanáról.

Tektonikai lemeze összeütközött az eurázsiai lemezzel, ekkor alakult ki a Himalája és a Tibeti-fennsík. Ekkorra a dinoszauruszok már körülbelül 15 millió éve kihaltak.

A földrajz-rajongók talán felháborodnak Grönland, az Antarktisz és Ausztrália látszólag pontatlannak tűnő méretein. A térképkészítők  persze tisztában vannak vele, és ezt a “vetületi torzításának tulajdonítják, amely eltúlozza a sarkokhoz közeli területeket.”

De mi fog történni a jövőben?

Aki igazán kíváncsi, az ugorjon előre a térkép végére, hogy megnézze a PALEOMAP projekt alapítójának, Christopher Scotese-nek a Föld 250 millió év múlva várható konfigurációját, amennyiben a jelenlegi tektonikus lemezmozgási trendek folytatódnak.

Az alábbi videóban az ő víziója látható a mega-kontinensről. A Pangea Proxima, egy szárazföld, amely

az összes jelenlegi kontinensből alakul majd ki.

Új-Zéland látszólagos kivételével, amely egy kicsit félreeső helyen marad.

“A világ másik felén Észak-Amerika megpróbál illeszkedni Afrikához, de úgy tűnik, nem a megfelelő alakja van. Valószínűleg több időre lesz szüksége…”

Most pedig jöjjön a rossz hír. Egy újabb tanulmány még borúsabb képet fest egy eljövendő szuperkontinensről, a Pangea Ultimáról, amikor a szélsőséges hőmérsékletek miatt a Föld felszínének mindössze 8 százaléka marad lakható az emlősök számára, ha egyáltalán túlélnének.

Ahogy a tanulmány társszerzője, Alexander Farnsworth klimatológus a Nature Newsnak elmondta, az emberek jól tennék, ha “elhagynák ezt a bolygót, és keresnének egy lakhatóbb helyet.”

Érdemes elolvasni:

• A Hold zsugorodása keresztülhúzhatja a NASA kolonizációs terveit
• Megvan az első, teljesen feltérképezett kontinens