Az élőhalott fa, amely egyedülálló módszerrel tér vissza a halálból
A tudósok felfedeztek egy olyan fát, amely képes visszatérni a halálból, ugyanis pusztulásakor a leveleit gyökerekké alakítja át.
A közép-amerikai Panamában őshonos Cyathea rojasiana páfrányt több intézmény növénybiológusai is tanulmányozták. Eredményeiket az Ecology című folyóiratban tették közzé.
Megállapították, hogy a fa visszanyeri elhalt leveleit, azokat gyökerekké alakítva. A gyökerek aztán tápanyagokat szolgáltatnak a fának, így az a tanulmány szerint újra életre kel.
Ez az első alkalom, hogy erről a jelenségről valaha is beszámoltak egy fánál.
Az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem növénybiológus professzora, James Dalling az eredményt összefoglalójában “a szövetek egyedülálló újrafelhasználásának” nevezte.
“Nagyon meglepődtem, sőt, megdöbbentem! A hely, ahol ez a páfrány nő, rendkívül nedves és terméketlen. Ez egy régi vulkáni hamu lerakódás, amelynek nagyon mély, szilícium-dioxidban gazdag talaja nagyon alacsony ásványi tápanyagtartalmú” – mondta Dalling a Newsweeknek.
Egy fa, amely kapaszkodik az életbe
“Ennek következtében az ott termő növények megpróbálják a talaj felszínén lévő tápanyagokat megkötni, mivel a növényi anyagok bomlásnak indulnak. Így aztán már megszoktuk, hogy a gyökerek a talajon fekszenek, vagy más növények törzsén nőnek. Az első benyomásom az volt, hogy a gyökerek, amelyeket láttunk, egy másik növénytől származhatnak. Megállapítottuk viszont, hogy a gyökerek valamilyen módon kapcsolódnak a páfrányhoz, de csak akkor tudtuk megerősíteni, hogy azokat maga a páfrány hozta létre, és a levél egy meglévő szerkezet része. A levél régi érszövetét ugyanis újrahasznosították.”
Dalling egy teljesen más növény tanulmányozása közben tette a felfedezést egy rezervátumban.
Azt találta, hogy a Cyathea rojasiana elhalt levelei mélyen beültették magukat a talajba. Ezután jött rá, hogy az elhalt levelekből gyökerek nőttek ki.
Némi laboratóriumi munka után a kutatók megállapították, hogy ezek a gyökerek aktívan nitrogént vonnak ki a talajból, és azt táplálják vissza az eredeti növénybe.
A fák lehullott levelei és hajtásai rendszerint teljesen új növényt hoznak létre. A Cyathea rojasiana azonban önmaga fenntartásán dolgozik. Dalling szerint erről korábban még soha nem számoltak be, mert az elhalt levelek rothadó növényi anyagnak tűnnek, ezért könnyen átsiklik felettük az ember, és rájön, hogy egyáltalán nem is halottak, hanem épp életre kelnek.
“Amennyire meg tudjuk mondani, ez teljesen egyedülálló. Miután felfedeztem ezt, felvettem a kapcsolatot néhány páfrányspecialistával és növényfiziológussal, akik a gyökérfejlődéssel és a növények vízviszonyaival foglalkoznak, hogy megkérdezzem, láttak-e már hasonlót. A válasz mindig az volt, hogy ez nagyon furcsa.”
“Ismerjük a páfrányokat és más növényeket, amelyek a leveleik csúcsán új palántákat növesztenek – mint például a pókvirág –, és vannak olyan burjánzó páfrányok is, amelyek szintén ezt teszik. Úgy tűnik, hogy az általunk megfigyelt alkalmazkodás nem függ össze. A gyökerek nem termelnek új palántákat, és maguk a gyökerek nem az élő levélből származó, újonnan kifejlődött szövetek, hanem az érszövet változik gyökérsarjjá a levél elhalása után.”
A tanulmány szerint a Cyathea rojasiana egy ősi fa, amely a jura korszakig vezethető vissza. A kutatók úgy vélik, hogy az akkori vulkanikus talaj tápanyagszegénysége miatt alkalmazkodott ehhez a jelenséghez.
A tudósok úgy tudják, hogy ez a fa is hihetetlenül lassan növekszik az idők során. A tanulmány eredményeinek összefoglalója ezt “jelentős erőforrás-befektetésként” írta le, ahogy a növény újratermeli magát.
“A cikk megjelenése után egy páfránytaxonómus, Robbin Moran átnézte a Missouri Botanikus Kert herbáriumában erről a fajról, a Cyathea rojasiana-ról készült gyűjtéseket. Úgy tűnik, hogy a mi Fortunából származó zombi levelű páfrányfenyőnk más faj, mint más populációk, amelyeknek ugyanazt a nevet adták. Így az is izgalmas, hogy ez a faj egy kis patak vízgyűjtőjén, egy panamai védett területen endemikus” – mondta Dalling.
“Szóval, szeretném tudni, hogy ez egy olyan alkalmazkodás-e, amely csak egy fajnál található meg a világ egy adott pontján, vagy ez a tulajdonság más fapáfrányoknál figyelmen kívül maradt. Ami érthető lenne, elvégre ki keres gyökereket a halott levelekben? Az is kérdéses, hogy a páfrány hogyan teszi ezt. Milyen fejlődési folyamatok zajlanak le, amelyek lehetővé teszik az érszövet differenciálódását, különösen akkor, amikor a levélen belül a környező szövetek mind elhaltak.”
“Végezetül, a kutatásomban azokat a gombatársulásokat vizsgálom, amelyeket a növények a gyökereikben tartanak fenn, és amelyek fontosak a tápanyagszerzés szempontjából a tápanyagszegény trópusi talajokban. Szeretném tudni, hogy vannak-e olyan gombák, amelyek megtelepítik ezeket a levélgyökereket.”
Érdemes elolvasni:
