Ember még a közelében sem járt, a Mars máris szinte úszik a szemétben

Annak ellenére, hogy még a bolygóra sem tette be a lábát, az ember által készített űrszemét máris felhalmozódott a Mars felszínén.

Egy új térkép feltárja a Marsra az elmúlt 53 évben leszállt űrjárművekből származó törmelékek helyét, köztük a mostanra már nem működő Ingenuity helikopterét, írja a Daily Mail. 

Ez a szemét fém leszállóeszközök darabjait, hőpajzsokat, használt ejtőernyőket, lecsipkedett rotorlapátokat, fúrószerszámokat és még szövethálót is tartalmaz. 

Cagri Kilic, a Nyugat-Virginiai Egyetem űrmérnöki professzora becslése szerint már most is 7100 kilogrammnyi emberi szemét van a Marson. Ezek között ott van az orosz Mars 2 leszállóegység, amely 1971 májusában, az első ember alkotta tárgyként érte el a Mars felszínét. De persze említhetjük a kalandos történetű Beagle 2 brit küldetést is, amely 2003 decemberében landolt a Vörös Bolygón, de később elveszett és csak 2015 januárjában találták meg. 

Most pedig csatlakozott hozzájuk a NASA Ingenuity helikoptere, amely már nem képes repülni, miután január 18-án összetört egyik rotorlapátja.

Nagytakarítás a Marson

Természetesen mindezek a járművek figyelemre méltó teljesítményt értek el azzal, hogy eljutottak szomszédos bolygóra. Ráadásul sok közülük a földet érés után sokáig értékes tudományos kísérleteket végeztek. De ha a gépek egyszer leállnak a Marson, akkor ott is maradnak, így a Marsot egyfajta szemétteleppé változtatják.

Dr. James Blake, a Warwicki Egyetem űrszemét-kutatója elmondta, hogy a jövőbeli Mars-küldetéseket “a fenntarthatóság jegyében kell megtervezni”. Ez olyan űrhajók tervezését jelentheti, amelyek nem hullajtanak el alkatrészeket leszállláskor, vagy vissza tudnak térni a Földre, amikor a küldetésük véget ér. 

Az űrmissziók esetében gyakori, hogy törmeléket dobnak el, és a roverek vagy helikopterek néha törmelékmezőkre bukkannak felfedezés közben. A jelenlegi technológiával még mindig meg kell találni az egyensúlyt a tudományos felfedezések értéke és a küldetéseknek ezen távoli világok természeti környezetére gyakorolt hatása között.

A jövőbeli emberes Mars-küldetések leszállhatnának a bolygón, és akár összegyűjthetnék az űrszemetet – de erre csak évtizedek múlva kerülhet sor. 

“Ha és amikor az emberek a Marsra vándorolnak, a törmelék már porba lesz temetve” – tette hozzá Dr. Blake.

“Valószínű, hogy a jövőbeli kolóniák történelmi ereklyékként keresnék ezeket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a régészek kutatnak itt a Földön. Addigra azonban valószínűleg már más módon fogjuk feldúlni a bolygót…

Az Ingenuity még 2021 februárjában landolt a Marson, az autóméretű Perseverance gyomrában, amely még mindig aktív. A Perseverance a Mars Jezero-kráterének környékén mindenféle kacatot elhagyott, többek között a kúp alakú hátsó burkolatát, egy hőtakarót és még szövethálót is.

Érdemes elolvasni:

• Szuper-Földeket találtak a csillagászok: lakhatók és nincsenek messze
• Milyen veszélyes lehet ránk egy kilonóva?