A legújabb kutatások meglepő jelenséget fedeztek fel a Holdon. Úgy tűnik, hogy kissé vörösre változik, és a Föld lehet a bűnös. A Hold rozsdásodik, de hogyan lehetséges ez? Hogyan oxidálódhat a vas oxigén és víz nélkül? Ezért is érdekes, hogy a Hold rozsdásodik, hiszen a feltételek nem adottak. Egy új kutatás szerint a probléma a Holdon kívülről ered.
A rozsda, közismert nevén a vas-oxid akkor képződik, amikor a vas víznek és oxigénnek van kitéve. A gyakran Vörös Bolygónak nevezett Mars vöröses árnyalatát a rozsdának köszönheti, amely akkor keletkezett, amikor a felszínén lévő vas oxigénnel és vízzel vegyült — írja a Space. A rozsdásodás azonban nem gyakori jelenség a nedves és oxigéndús környezetet nélkülöző égitesteken.
A Holdat, mint száraz és légkör nélküli égitestet, nem tartották alkalmasnak a rozsda kialakulására. Shuai Li, a tanulmány vezető szerzője, a Mānoa-i Hawaii Egyetem Hawaii Geofizikai és Planetológiai Intézetének asszisztens kutatója értetlenségét így fejezte ki: “A Hold szörnyű környezet [a rozsda] kialakulásához”.
Rozsdásodó Hold
Li elemezte a JPL Moon Mineralogy Mapper (Hold-ásványtérképező) adatait, amely az Indiai Űrkutatási Szervezet Chandrayaan-1 űrszondájának része volt a Hold 2008-as felmérése során. A sarkvidékekre összpontosítva Li megállapította, hogy a Hold pólusai más összetételűek, mint a felszín többi része. A spektrumanalízis kimutatta a hematit, a vasoxid vagy rozsda egy speciális típusa, a Fe2O3 képletű vasoxid jelenlétét.
A hematit általánosan fellelhető a Föld felszínén, de a Holdon való létezésére a kutatók sem tudtak egyértelmű választ adni. A társszerző Abigail Fraeman, a JPL planetáris geotudósa kezdetben hitetlenségének adott hangot, kijelentve: “A Holdon uralkodó körülmények alapján nem kellene rozsdának léteznie”. A Holdon található víz felfedezése azonban korábban arra adott okot, hogy a víz és a kőzetek közötti kölcsönhatásokból származó ásványok talán gyakoribbak lehetnek, mint eddig gondoltuk.
A Föld állhat a háttérben
A rozsda kialakulásához a vasnak oxidálószerre, általában oxigénre van szüksége, amely elektronokat von el az anyagból. Meglepő módon a Hold légkör híján nyomokban kap oxigént a Föld légköréből a mágneses mezejének egy hosszúkás nyúlványán, az úgynevezett “magnetotail”-en keresztül. A Föld magnetotailje eléri a Hold közeli oldalát, ahol több hematitot fedeztek fel.
Telihold idején a Föld magnetotailje a napszél 99%-át elzárja a Hold felszínétől, ideiglenes pajzsot hozva létre, és időt hagyva a rozsda kialakulásának. A rozsda kialakulásának másik kritikus tényezője azonban a víz, amely a Hold felszínén kevés. A kutatók azt feltételezik, hogy a Holdba becsapódó, gyorsan mozgó porszemcsék vízmolekulákat szabadíthatnak fel, amelyek így keveredhetnek a vassal.
Ez az újonnan felfedezett rejtély rávilágít Naprendszerünk égitestjei közötti bonyolult kölcsönhatások rendszerére.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon