A csillagászoknak csak 150 napjuk volt egy csillag tanulmányozására, mielőtt szupernóva lett belőle
Ritka, hogy egy szupernóva robbanását lássák a csillagászok. Ennél is ritkább az, hogy csillagokat lássunk csak úgy felrobbanni. Ez nem a csillagászok képességeitől függ, hanem attól, hogy nem igazán tudjuk előre, mikor fog egy csillag szupernóvává válni.
Az új felméréseknek köszönhetően azonban néhány csillagot a végső pusztulásuk előtti években is tanulmányozhatunk, írja az IFLScience. Kutatók most egy olyan csillag felfedezéséről számolnak be, amely hónapokkal azután robbant fel, hogy megvizsgálták.
A szóban forgó szupernóva neve SN 2023fyq. Az objektumról 150 nappal a szupernóva bekövetkezése előtt gyűjtöttek adatokat. Nem azért, mert a kutatók úgy gondolták, hogy hamarosan véget ér, hanem mert kissé furcsán viselkedett. Fénye változott, de nem olyan drámai módon, mint egy nóva vagy szupernóva esetében.
Az eredményekről szóló tanulmányt az Astronomy & Astrophysics című folyóirathoz nyújtották be, és az ArXiv-on is elérhető.
Érdekfeszítő objektum volt, és számos alkalommal megfigyelték már, mivel fényességváltozásokat észleltek. Ezek száma pedig folyamatosan növekedett, mígnem az egész csillag felrobbant. Az esemény egy magösszeomlásos, azaz II-es típusú szupernóva (CCSN) volt, amely a magjukban lévő nukleáris üzemanyagból kifogyó, nagyon nagy tömegű csillagok végső sorsa. Ám pusztulása nem múlt el figyelmeztetés nélkül.
“A megfigyelt csillag luminozitása exponenciálisan növekszik ez idő alatt, miközben az objektum szinte állandó fotoszférát tartott fenn” – írják a szerzők a tanulmányban. “Az SN 2023fyq és az őscsillag utolsó pillanatainak megfigyelései rávilágítanak arra, hogy ezek az objektumok röviddel a pusztulásuk előtt extrém instabilitáson mehetnek keresztül.”
Az esemény az NGC 4388 spirálgalaxisban történt, amely a viszonylag közeli Virgo-halmazban található. Bár a galaxis pontos távolsága (kb. 56,7 millió fényévre van) bizonytalan, viszonylagos közelsége miatt alkalmas arra, hogy egy ilyet még a robbanás előtt elkapjunk.
Ez a felfedezés fontos annak megértése szempontjából, hogy mit várunk a szupernóvává váló csillagoktól. Az SN 2023fyq-vé vált csillag nem csupán nyugodtan létezett, majd hirtelen felrobbant, hanem a szupernóvához vezető változásokon ment keresztül. “Az őscsillag elemzése általában a csillag megsemmisülése után történik, archív felvételek átkutatásával és a feltételezett őscsillag fotometriai tulajdonságainak mérésével…” – állapították meg a szerzők.
Érdemes elolvasni:
- Rozsdásodik a Hold, és a Föld tehet róla
- Ember még a közelében sem járt, a Mars máris szinte úszik a szemétben
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon