A Föld legelszigeteltebb helye annyira távol van mindentől, hogy a legközelebbi ember az űrben él
Ha ki szeretnénk szakadni a mindennapok hörcsögkerekéből, akkor a Csendes-óceán déli részén található Nemo-pont, más néven a megközelíthetetlenség pólusa nevű hely való nekünk, amelyről úgy tartják, hogy a Föld legelszigeteltebb része.
A hely, amely Jules Verne Twenty Thousand Leagues Under the Seas (magyar fordításban Nemo kapitány) című művéről kapta a nevét, állítólag annyira távoli, hogy a hozzánk legközelebbi ember akár a Nemzetközi Űrállomáson is lehet, szúrta ki az Indy100.
Az Ocean Service szerint a Nemo-ponthoz legközelebbi szárazföldek “északon a Pitcairn-szigetekhez tartozó Ducie-sziget, északkeleten a Húsvét-szigetekhez tartozó Motu Nui, délkeleten pedig az Antarktiszhoz tartozó Maher-sziget.”
A legközelebbi szárazföld tehát nagyjából 2680 kilométerre van a Nemo-ponttól, a Nemzetközi Űrállomás viszont átlagosan csak 420 kilométerre, tehát nagyságrendekkel közelebb van hozzá, mint bármi a Föld felszínén.
Azonban ez nem a legideálisabb hely az otthonteremtéshez és a családalapításhoz. A Nemo-pont ugyanis űreszköztemetőként szolgál, ahova űrsiklók, műholdak és egyéb anyagok darabjai zuhannak vissza a Földre és az óceán fenekére.
Holger Krag, az Európai Űrügynökség Űrbiztonsági Programiroda vezetője elmondta, hogy “ez a legnagyobb óceáni terület, ahol nincsenek szigetek. Éppen ezért a legbiztonságosabb is, ahová a visszaérkezés során a törmelék érkezhet.”
Az 1971 és 2018 közötti időszakban összesen 263 darab, egykor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország és Japán által használt űreszköz került a helyszínre. A Nemo-pont alján található űrszemét darabjai között szerepel Elon Musk és a SpaceX Dragon kapszulája, valamint a híres szovjet MIR űrállomás, amely 2001-ben zuhant le.
A Nemo-pont, bár lakhatatlan, jövője mégis reménytelinek tűnik, legalábbis azok számára, akik szeretnék megőrizni a mélyben fekvő űrhajókat.
A távoli elhelyezkedés miatt a Nemo-pont vizei gyakorlatilag ember által felderítetlenek, és a legtöbb tengeri élőlény számára hiányzik a természetes oxigén. Ezek a körülmények azonban tökéletesen alkalmasak arra, hogy az űrhajók szinte érintetlen állapotban maradjanak. A The Sun szerint 1000 év múlva a tudósok képesek lehetnek visszaszerezni a tengerfenéken lévő anyagokat, és tanulmányozni azokat, hogy tanulhassunk belőlük.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hogy úszta meg Oroszország Donald Trump vámjait?
Valóban létezett a legendás Bábel tornya? Most bizonyítékot találhattak rá!
Magyar tudósok segítségével fejtették meg a madarak repülésének titkát
Leonardo da Vinci robotlovagjától valószínűleg eldobtad volna az agyad
Kötelező program a lengyeleket kedvelőknek: hamarosan jön a Lengyel Filmtavasz
Ez történne veled, ha csobbannál egy nukleáris reaktor pihentető medencéjében