Lehangoló fejlemények érkeztek az élet szempontjából talán legígéretesebb csillagrendszerről

A Trappist-1 egy minden szempontból nagyon érdekes exobolygórendszer. Hét világ kering egy mindössze 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Ezek mindegyike a Földhöz hasonló tömegű és méretű, és közülük 3-4 potenciálisan lakható, így a csillagászok lelkesen figyelték az élet minden lehetséges nyomát.

Képzeljük el, hogy egy olyan életben gazdag bolygók rendszerét fedezzük fel, amelyek egymáshoz nagyon közel vannak. Fantasztikus lenne, de egy új tanulmány szerint nem valószínű, hogy létezik élet a rendszerben, számol be a Universe Today. Sokkal valószínűbb, hogy a bolygók sivárak és légkörüktől rég megfosztották őket.

A Trappist rendszer 2017-es felfedezése óta nagy figyelemnek örvend, mert elsőre úgy tűnik, hogy tökéletes rendszer az idegen élet számára. Rengeteg meleg bolygó, hasonlóan a mi belső Naprendszerünkhöz. Az egyik kérdés azonban az volt, hogy a vörös törpecsillagok alkalmasak-e lakható planéták fenntartására.

A vörös törpék sokkal hűvösebbek, mint a Nap, így minden bolygónak nagyon szoros pályán kellene keringenie körülöttük. Ezekről az is ismert tény, hogy intenzív napkitöréseik vannak, amelyek a közeli bolygókat röntgensugarakkal és más veszélyekkel bombázhatják. Vajon az élet túljuthat ezeket a veszélyeken több milliárd éven keresztül? Ha a Trappist-1 olyan csillag, mint a többi, a válasz nem.

Nagyon ígéretes csillagrendszernek tűnt

Az új kutatás bolygók lehetséges légkörét vizsgálja. A JWST megfigyelései megerősítették, hogy a két legbelső bolygónak nincs érdemi légköre, azonban ez várható volt, ugyanis saját rendszerünkben a Merkúrnak sincs. De általánosságban úgy gondolták, hogy a Trappist-1 hűvösebb és távolabbi világai légkört tarthatnak fenn. A kutatócsoport ezért számítógépes szimulációkhoz fordult.

A Trappist-1 és más vörös törpecsillagok megfigyelései alapján a szerzők kiszámították, hogy a csillag mekkora mennyiségű nagyenergiájú sugárzást bocsáthatott ki az idők során. Ezután szimulálták ennek a sugárzásnak a hatását a külső Trappist-exobolygók lehetséges korai légkörére. Ebből pedig modellezték a légkör elpárolgásának sebességét. Minden bolygó veszít egy kicsit a légköréből idővel, még a Föld is. A kérdés az, hogy mennyit és milyen gyorsan. A csapat megállapította, hogy a Trappist-bolygók sajnos sokat és gyorsan.

Az anyacsillaguk jelenlegi sugárzási szintje alapján még a külső bolygók is néhány százmillió év alatt elveszítenék a Föld légkörének megfelelő mennyiségű gázt. Az olyan bolygóknak, mint a Föld, a Mars és a Vénusz, fiatalkorukban nagyon vastag légköre volt, így feltételezhetjük, hogy a Trappist-bolygóknak is. A fiatal vörös törpék azonban még több nagyenergiájú sugárzást bocsátanak ki, így a bolygóik légkörei még gyorsabban párolognának el. Mivel a Trappist-1 valamivel idősebb, mint a Nap, körülbelül 8 milliárd éves, planétáinak légköre valószínűleg már régen eltűnt.

Így a Trappist-1 rendszer valószínűleg nem több, mint meleg, száraz sziklák gyűjteménye. És ez igaz lehet a legtöbb más vörös törpe rendszerre is. Ez elég komoly következményekkel jár a földön kívüli élet lehetőségére nézve. A vörös törpék a galaxisunkban található csillagok 75%-át teszik ki, míg a Nap-szerű csillagok csak a 8%-át. Ha a vörös törpék megfosztják világaikat a légkörüktől, akkor a legtöbb bolygórendszer élettelen.

Az a sokszínű élet, amit látunk, sokkal ritkább lehet, mint gondoltuk.

Érdemes elolvasni:

• A csillagászoknak csak 150 napjuk volt egy csillag tanulmányozására, mielőtt szupernóva lett belőle
• A James Webb teleszkóp észbontó képei a valaha látott legnagyobb részletességgel mutatják be a galaxisokat