Már jóval korábbi őseink is rendelkezhettek művészi vénával

A tudósok egyre korábbi leleteit találják meg a művészeti alkotásoknak, ez pedig megváltoztathatja azt, amit őseink, archaikus emberi rokonaink, például a neandervölgyiek kognitív képességeiről tudtunk.

A németországi “Unikornis-barlang”, azaz az “Einhornhöhle” már évszázadok óta híres az ott található számtalan csontról. A középkorban elődeink még úgy vélték, a csontok egyszarvúaktól származnak – írja a Live Science.

Csontok messzi földről

Forrás: Wikimedia Commons

Néhány évvel ezelőtt azonban a régészek egy szokatlan tárgyat tártak fel ott: egy hatalmas szarvas lábujjcsontját. Ez azért bírt nagy jelentőséggel, mert bár az óriásszarvasok egykor Európa ősi vadászainak prédái voltak, az állatok általában jóval északabbra éltek, mely arra enged következtetni, hogy messziről vitték a barlangba.

„Az Einhornhöhle-ből származó faragott csont legalább 50 000 éves, így a legrégebbi ismert szimbolikus objektumok közé tartozik” – mondta Dirk Leder, régész. „A szimbolika jelentéséről nincsenek ismereteink, de lehetséges, hogy az eszköz arra szolgált, hogy a csoport többi tagjával, kívülállókkal, szellemekkel vagy hasonlókkal kommunikáljanak őseink” – mondta.

Bárhogy is legyen, a csont egyike azon leleteknek, melyek a „világ legrégebbi műtárgya” címért küzdenek.

Rajzok és medálok

Az elmúlt évtizedben egyre több bizonyítékot találtak a szakemberek arra, hogy a művészi kifejezés valójában már sokkal korábban megjelent az emberi evolúció során, mint azt a tudósok eddig gondolták. Ez átformálja az archaikus emberek, például a neandervölgyiek és a korábbi homininok kognitív képességeiről alkotott felfogásunkat. Mára már azt is tudjuk, , hogy a neandervölgyiek absztrakt barlangrajzokat készítettek még jóval a Homo sapiens Európába érkezése előtt. Sőt, őseink valószínűleg már 130 000 évvel ezelőtt is kreáltak medálokat saskarmokból.

Ám néhány kutató óvatosabban fogalmaz ezekkel a tárgyakkal, lenyomatokkal kapcsolatban. Többen úgy vélik, az Unikornis-barlangban talált faragott csont nem tekinthető művészeti alkotásnak. Ezért inkább az „elő-művészeti alkotás” kifejezéssel illetik, melyet a kutatók a művészi kifejezés rendkívül korai, kezdetleges formáinak leírására használnak.

Fejlettebbek lehettek, mint azt gondolnánk

A régészek korábban úgy vélték, a Homo sapiens volt az első, mely intellektuálisan elég fejlett volt ahhoz, hogy megalkossa, használja és értékelje a művészetet, melynek akkoriban leginkább szimbolikus jelentősége lehetett.

Azonban a mostanában talált leletek bizonyítják, hogy az olyan homininok, mint a neandervölgyiek is rendelkeztek már kezdetleges művészi érzékkel. Az is elképzelhető, hogy a faragott csontoknál, medáloknál jóval szemkápráztatóbb alkotások is dicsérték kezük munkáját, ám azok a történelem során elvesztek, megsemmisültek.

Ennek hátterében az állhat, hogy a neandervölgyi műtárgyak nagy része nem tartós anyagból készülhetett, a legtöbbet például fából vagy állatbőrből alkothatták.

Ám ne feledjük, „a bizonyíték hiánya nem bizonyíték a hiányra”, hívta fel a figyelmet Bruce Hardy, amerikai paleoantropológus.

Ez is érdekelheti:

Több emberi faj élt a Földön, mint gondolnád

Ez a különbség a mi és a neandervölgyiek agya között