Melyik állatok jöhetnek velünk a Marsra vagy a Holdra?

Az űrben élő állatok segítő kezet nyújthatnak nekünk embereknek a Holdon vagy akár a Marson való túléléshez. De mely lények lennének a leghasznosabbak az űrhajósok számára?

Állatok nélkül sehova!

Ahhoz, hogy megvessük a lábunkat a Földön kívül, az űrben élő embereknek olyan ökoszisztémát kell kiépítenünk, amelyben állatok is részt vesznek – írja a Live Science.

Elvégre az állatok segíthetnek a létfontosságú feladatok kivitelezésében: a beporzó rovarok az élelmiszertermelésben, a halak kis helyet igénylő táplálékforrás biztosításában, csak hogy egy párat említsünk. Felmerül a kérdés, hogy mely állatoknak kellene az űrhajósok oldalán megvetniük lábukat a Holdon, a Marson vagy akár azon is túl?

Még nincsenek kristálytiszta stratégiák. „A Földön túli ökoszisztémák koncepciója még olyannyira gyerekcipőben jár, hogy  inkább képezi sci-fi filmek alapját, mint egy olyan dolgot, mellyel a kutatók aktívan foglalkoznának – mondta David Catling, a Seattle-i Washington Egyetem asztrobiológusa.

Csökkenő gravitáció

Mars

„A kulcsszerepet a csökkent gravitáció játssza”– mondta a Live Science-nek Christopher McKay, a NASA Ames Kutatóközpontjának bolygókutatója. A Mars gravitációja a Föld gravitációjának körülbelül egyharmada, a Holdé a Földének egyhatoda. A bolygónkon túli élőhelyeket ki lehetne építeni úgy, hogy megfeleljenek a földlakók által megszokott hőmérsékletnek, nyomásnak és légköri összetételnek. Ám a gravitációba emberi kéz egyszerűen nem képes belenyúlni.

 A legjobb az lenne, ha az állatok éppen ugyanúgy fejlődnének a Marson és a Holdon, mint a Földön. Ám még nem tudjuk, ez megvalósítható lenne-e – mondta McKay. A megváltozott gravitáció ugyanis befolyásolhatja az állatok izom- és csontfejlődését. Így lehetséges, hogy a marsi állatok nem tudnának megfelelően állni vagy járni. Ilyen körülmények között valószínűleg a kis állatok, például az egerek és a vízi élőlények telepítése lenne a legkézenfekvőbb McKay szerint.

Mivel a halak és más vízi állatok esetében közrejátszik a felhajtóerő, a gravitációs változások valószínűleg nem lennének akkora hatással fejlődésükre a szakember véleménye alapján. A Frontiers in Astronomy and Space Sciences folyóirat 2021-es publikációja szerint a halak azért is bizonyulnának alkalmasnak az űrben való életre, mert táplálkozásuk egyszerűbben megoldható. Emellett kevesebb hulladékot is termelnek, mint szárazföldi társaik.

Catling is hasonlóan vélekedik. Szerinte az egyszerűbb állatok, például a rovarok vagy rákfélék tudnának leginkább beilleszkedni a Földön túli ökoszisztémába.

Több fehérje, kevesebb gond

A Lunar Hatch program 2019 óta kutatja hogyan lenne megoldható halikra szállítása az űrbe, hogy ott egy program keretein belül kifejlődhessenek az állatok. Tudósaik szerint a halak hatékonyabb, fehérjedúsabb  és hulladékszegényebb táplálékforrást jelentenének, mint a szárazföldi állatok – feltéve, ha az ikrák túlélik a kilövést valamint az űrutazást.

Medveállatka. Forrás: Wikimedia Commons

És hogy mi a helyzet a Holddal? A holdbéli gyarmatosítás érdekében a kutatók már jó ideje vizsgálják az úgynevezett medveállatkákat. Ezek az apró, szívós lények bizonyítottan képesek elviselni az extrém körülményeket, beleértve a szélsőséges hőséget, hideget, sugárzást és a világűr vákuumát. A kutatók azt is bebizonyították, hogy az űrrepülés ellenére képesek lennének szaporodni is.

Ez is érdekelheti:

• A világ egyetlen hidegvérű emlőse magányosan élt egy szigeten
• Szó szerint szemétbe öltöztetjük a remeterákokat