Új világrekord: az űrben eltöltött leghosszabb idő

Oleg Konyonenko nemrég megdöntötte az űrben töltött összesített napok rekordját. De mennyi az annyi?

Mielőtt elárulnánk a választ, egy kapcsolódó másik mérföldkővel segítünk. Az IFL Science cikke szerint idén júniusban átlépi az eddig soha el nem ért 1000 napot.

Az oroszok dominálnak az űr-idő toplistáján

Oleg Kononyenko, egy orosz űrhajós most megdöntötte a világrekordot: ő lett az a személy, aki a valaha volt legtöbb időt töltötte az űrben. Most már több mint 879 napja van a világűrben, amivel megdöntötte Gennagyij Padalka űrhajós társának korábbi rekordját. Ő 878 napot, 11 órát, 29 percet és 48 másodpercet töltött az űrben. Mindkét űrhajós öt küldetés alatt érte el ezt az eredményt, de Kononenko ötödik küldetésének még a felénél sem jár. Ez azt jelenti, hogy idén teljesen új magasságokba emelheti a rekordot.

Az 59 éves űrhajós a tervek szerint szeptember 23-ig tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson. Mire visszatér a Földre, 1110 napot tölt majd az űrben, ami nagyjából 2,5 évnek felel meg. Kononenko, aki az űrhajós alakulat parancsnoka, június 5-én lépi át a világűrben töltött, eddig soha el nem ért 1000 napos álomhatárt.

„Azért repülök az űrbe, hogy a kedvenc dolgomat csináljam, nem azért, hogy rekordokat állítsak fel” – mondta Kononyenko a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában – számol be a Reuters. „Büszke vagyok minden eredményemre, de arra még büszkébb vagyok, hogy az ember által az űrben töltött teljes időtartam rekordját még mindig egy orosz kozmonauta tartja.”

Oroszország tartja a leghosszabb egybefüggő egyszeri űrben tartózkodás rekordját is. Valerij Poljakov 437 napot és 18 órát (több mint 14 hónapot) töltött a Mir űrállomáson az 1990-es évek közepén. A NASA-nál Peggy Whitson amerikai űrhajós töltött odafent a legtöbb időt összesítve, szám szerint 655 napot. Frank Rubio pedig a NASA rekordere a leghosszabb egyszemélyes űrrepülés tekintetében 371 nappal, amelyet tavaly szeptemberben ért el – annak ellenére, hogy nem is volt betervezve.

Az űrhajósok élete nem fenékig tejfel

Kononenko rekordja kétségkívül hatalmas eredmény. De a mikrogravitáció nem éppen barátságos környezet az emberi szervezet számára, így a hosszabb űrben tartózkodás megviseli az asztronautákat. Ami a testünkkel az űrben történik, az gyakran furcsa, egyes esetekben talán undorító is. Először is: a folyadékok, például a vér az ember feje felé mozognak. Ez először bosszantó, kellemetlen érzés, de aztán aggasztó módon kiegyensúlyozódik. Vérsejteket is veszítenek, méghozzá elég sokat.

Az izomtömeg is csökken, mivel a mikrogravitációban a földi erőfeszítés töredékét kell csak megtenni a mozgáshoz. Az űrhajósok sok időt töltenek az edzőteremben, de minden próbálozásuk ellenére lehetetlen tökéletesen reprodukálni a földi környezetet. Ugyanez vonatkozik a csontjaikra is, amelyek kellő terhelés híján elgyengülnek, a tápanyagok jelentős része visszaszívódik belőlük a test többi szövetébe.

Talán az egyetlen pozitívum, hogy súlyterhelés híján a bőr ledobja magáról az immáron feleslegessé vált bőrkeményedéseket. Így a visszatérő űrhajósok talpa olyan puha, akár a kisbabáké. (Persze ennek is megvan az árnyoldala: sok más fogyasztási és biológiai „űrszeméthez” hasonlóan a levált bőrdarabok is csak lebegnek a légüres térben.)

Érdemes elolvasni:

• A csillagászoknak csak 150 napjuk volt egy csillag tanulmányozására, mielőtt szupernóva lett belőle
• Rozsdásodik a Hold, és a Föld tehet róla