A dinoszaurusz pedig nem más, mint a törpe lambeosaurine hadrosaurus egy újonnan felfedezett nemzetsége, mely Marokkóban bukkant felszínre. A másnéven kacsacsőrű dinoszauruszok új típusának származási idejét a szakértők a késő kréta korszakra, mintegy 68 millió évvel ezelőttre datálják.
A kutatók a dinoszauruszokkal kapcsolatos tanulmányukat a Scientific Reports szakmai folyóiratban tették közzé – írja a Sci News.
„A kacsacsőrű dinoszauruszok, azaz a hadrosauridák jellegzetes növényevői voltak a késő kréta korszaknak” – mondta Nicholas Longrich, a Bath- i Egyetem paleontológusa.
Utazó dinoszauruszok
A hadrosaurusok nagyjából 94-90 millió évvel ezelőtt jelentek meg először Észak-Amerikában, majd később Ázsiában és Európában is éltek példányaik.
Lonrich hangsúlyozta, a kacsacsőrű dinoszaurusz afrikai jelenléte rendkívül érdekes, meglepő a tudósok számára is. Ugyanis Afrikát a jura kor közepétől kezdve mélytengeri utak választották el Lauráziától, míg a hadrosaurusok a késő kréta korban fejlődtek ki.
Akkor mégis hogyan jutottak el a kontinensre? Minden bizonnyal átúsztak, jelen pillanatban a tudomány szerint ez lehetett az egyetlen lehetséges forgatókönyv.
Legyen Minqaria bata
A nemrég megismert hadrosaurusok Afrikában éltek a késő kréta korszak késő maastrichti korában, körülbelül 68 millió évvel ezelőtt.
A Minqaria bata névre keresztelt kacsacsőrű dinoszaurusz viszonylag kicsinek számított, mindössze nagyjából 3,5 méter hosszú volt.
A faj a marokkói Sidi Chennane-i foszfátbányákból származik, ugyanarról a helyről, ahol korábban az Ajnabia odysseus lambeosaurina hadrosaurust is azonosították. Az Arenysaurusokhoz, az Európában és Észak-Afrikában honos lambeosaurin hadrosaurusok kládjához tartozik. A Minqaria batát az Ajnabia odysseustól a felső állcsont alakja különbözteti meg. Az új faj azonban kis méretében és számos anatómiai jellemzőjében is rendkívül hasonlít az Ajnabia odysseusra és más arenysaurusra.
A kutatók két másik hadrosaurus megkövesedett maradványait is feltárták Sidi Daoui valamint Mrah Lahrach területén.
A felkarcsont és a combcsont a nagyobb, 6 méter hosszú hadrosaurust jellemzi, ez arra utal, hogy együtt élt legalább három faj – írják a kutatók.
Ez pedig arra enged következtetni, hogy a Lambeosaurinae hadrosaurusok csoportja először Ázsiában kezdett szétválni, majd ezt Észak-Amerikában is folytatta. Az Ázsiából Európába történő divirzifikációt Észak-Afrika követte.
Az afrikai lambeosaurusok kicsik az észak-amerikai és ázsiai hadrosaurusokhoz képest. Ez vélhetően a titanosaurusokkal való versengésnek tudható be. A kacsacsőrű dinoszauruszok nem ismertek Kelet-Afrikában, mely azt sejteti, hogy a marokkói példányok egy különálló szigeti fauna részei lehettek.
Ez is érdekelheti:
Új dinoszauruszfajt azonosítottak, amely közel 170 millió éve élt
Megtalálták a bolygó legkisebb gerincesét: alig pár milliméteres apróság a győztes
Source: