Űrbányászat: mikor kezdi el az emberiség a ritka fémekben gazdag aszteroidák bányászatát?
Elsőre furcsán hangzik az aszteroidabányászat, de a vizsgálatok alapján számos olyan hely van a világűrben, ahol ritka fémeket lehetne bányászni. Az egyik ilyen aszteroidát 100 000 billió dollár értékre taksálják, ugyanakkor a potenciális gazdagságuk ellenére a tudományos közösség még nem fogadta el teljesen az űrbányászat gondolatát.
A NASA 2023. október 13-án indított küldetést a fémekben gazdag 16 Psyche aszteroidához, amelynek célja, hogy betekintést nyerjen a bolygó belsejének kialakulásába. Ez a bizonyos aszteroida hatalmas értéket képvisel, mivel bővelkedik ritka fémekben, például platinában és palládiumban, amelyek létfontosságúak az autóipar és az elektronikai ipar számára.
Az űrkutatás és az űrben való letelepedés szükségessé teszi a Földön túli anyagok felhasználását. Az olyan vállalatok, mint az AstroForge és a TransAstra vizsgálják a bányák létesítésének lehetőségét az aszteroidákon, köztük a Psyche-on. Azonban az ezen égitestek bányászatának és hatalmas erőforrásaik hasznosításának megvalósítása továbbra is kérdéses.
Elhető közelségben az űrbányászat
Philip Metzger, a Közép-Floridai Egyetem bolygófizikusa szerint az aszteroidabányászat technológiája már majdnem elérhető közelségben van. Az elsődleges kihívást az jelenti, hogy a berendezéseket úgy kell átalakítani, hogy azok az űrben uralkodó egyedi körülmények között – például az alacsony gravitáció és a magas sugárzás miatt – működjenek, és a kommunikációs késedelmek miatt autonóm módon működjenek.
Bár a technológiát már kifejlesztették és laboratóriumokban tesztelték, még nem valósult meg teljesen. Metzger jelzi, hogy
az űrbányászat jelenlegi technológiai készültségi szintje 3 és 5 között van, de el kell érnie a 6-7-et, mielőtt küldetésre indulhatna. A fő akadály jelenleg a megfelelő finanszírozás biztosítása, ami öt éven belül kisléptékű aszteroidabányászathoz vezethet.
Kevin Cannon, a Colorado School of Mines adjunktusa szerint a magánszektor valószínűleg az aszteroidabányászat fejlődésének élére áll majd. A befektetők meggyőzése az életképességről azonban továbbra is kihívást jelent, különösen mivel az anyagok Földre való visszaszállítása a magas költségek és a platinacsoportba tartozó fémek csökkenő ára miatt gazdaságilag nem biztos, hogy megvalósítható. Ehelyett az aszteroidák értékes anyagforrásként szolgálhatnának az űrbeli fejlesztésekhez, például a kitermelt víz rakétahajtóanyagként vagy a nagy űrszerkezetek építéséhez szükséges fémek felhasználásához.
A Psyche küldetés egy olyan aszteroida közvetlen felderítése felé tett lépést, amelyről úgy vélik, hogy egy korábbi bolygó magja. Ez a felfedezés felveti a kérdést, hogy miért nem bányásszuk ki a Holdat, amely hasonló anyagokat tartalmaz kisebb koncentrációban, de lényegesen közelebb van a Földhöz.
Küldetések az űrbányászat miatt
Az aszteroidabányászattal kapcsolatos kihívások és kérdések ellenére a tudományos érdeklődés továbbra is nagy az értékes égitestek iránt. A közelmúltbeli küldetések, mint például a NASA OSIRIS-REx és a japán Hayabusa2, a bányászat helyett inkább a Föld korai geológiájának és kémiájának jobb megértését célzó mintavételre összpontosítottak. Az Európai Űrügynökség közelgő, a Hera aszteroidára irányuló küldetésének célja a bolygóvédelmi technológia vizsgálata.
Összefoglalva, bár az aszteroidabányászat technológiája és érdeklődése létezik, jelentős akadályokat kell elhárítani, mint például a finanszírozás, a technológiai felkészültség és az űrbányászat logikája a Holddal szemben, mielőtt a Psyche-hoz hasonló aszteroidák hatalmas erőforrásait megcsapolhatnánk.
Ahogy korábban írtuk, régóta járja a szóbeszéd, hogy a Balaton mélyén, az iszapban hatalmas kincs hever. A tófenekén fekvő kincs értéke akár 1000 milliárd forintot is elérheti. A kincs felkutatása azonban nem csupán technikai kihívást jelent, olvasd tovább itt.
Ez is érdekes lehet: Miért ritkák a ritkaföldfémek? Vagy egyáltalán nem is ritkák?
