Ez a halott csillag a valaha talált egyik legkisebb, ráadásul nincs egyedül

Csillagászok egy rendkívüli kettős rendszert fedeztek fel, amelyben egy “halott csillag”, vagy fehér törpe olyan gyorsan “pörgeti” apró társát, hogy csaknem 72 évet szorít egyetlen földi napba.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a TMTS J0526 jelű rendszert a Tsinghua Egyetem kutatócsoportja a Tsinghua University-Ma Huateng Telescope for Survey (TMTS) segítségével fedezte fel, és a Földtől mintegy 2760 fényévre található, számol be a Live Science.

A rendszer egy szénben és oxigénben gazdag fehér törpecsillagból áll, amelynek tömege a Nap tömegének mintegy 74%-a. Egy forró szubtörpe csillag körül kering, amelynek tömege a mi csillagunk tömegének körülbelül egyharmada. Ráadásul ez utóbbi mindössze körülbelül hétszer olyan széles, mint a Föld, így kisebb, mint a Jupiter. Térfogatát tekintve tehát ez az egyik legkisebb csillag, amelyet valaha láttak.

A TMTS J0526 tagjai nagyjából 20,5 percenként kerülik meg egymást. Ez rekordnak számít az ilyen típusú kettőscsillagok között, bár ez még mindig elmarad a HM Cancri rendszerétől, amely két fehér törpét tartalmaz, amelyek körülbelül 5,4 percenként teljesítenek egy pályát.

Különös csillag, különös körülmények között

Vékony hidrogén légkörével azonban az apró csillag még mindig nagyobb és jobban látható, mint fehér törpe kísérője. Az utóbbi mégis képes arra, hogy a két csillag gyors egymás körüli keringése során a nagy gravitációs hatása révén kilapítsa apró társát.

A TMTS J0526 felfedezése ráadásul nem csak hihetetlenül rövid keringési ideje miatt jelentős, hanem azért is, mert segíthet megmagyarázni, hogyan születnek egyáltalán ilyen apró objektumok.

A fehér törpék akkor születnek, amikor a Nap méretű csillagok kimerítik a magjukban található hidrogénkészleteket, és már nem tudnak ellenállni saját gravitációjuk belső nyomásának. Ez azt eredményezi, hogy a csillagmag összeomlik, miközben a csillag külső rétegei, ahol még folyik a magfúzió, kifelé terjed. A folyamat során a csillagok először vörös óriásokká alakulnak át, majd az égitestek lehűlnek, és fehér törpékké alakulnak, amelyeket gáz- és porburok vesz körül.

Az így keletkező fehér törpét egy degenerációs-nyomásnak nevezett kvantumhatás védi a további összeomlástól, amely megakadályozza, hogy az elektronok összepréselődjenek. Elegendő tömeggel az elektronok degenerációs nyomása legyőzhető, és neutroncsillagok születhetnek, amelyeket a “neutron degenerációs-nyomás” véd, és amelyek szintén legyőzhetők elegendő tömeggel egy fekete lyuk születéséhez. Emiatt a fehér törpéket és a neutroncsillagokat gyakran nevezik degenerált csillagoknak.

Érdemes elolvasni:

• Megtalálták a Világegyetem legpokolibb helyét és nincs túl messze tőlünk
• Éltél már 1987-ben? Akkor láthattad, hogyan robban fel egy csillag: ez maradt belőle